Az állam ledobja magáról a felelősséget?

A tizenkét évvel korábbi 4,4 milliárd forintnál majdnem ötször többet, 21 milliárd forintot fordított a költségvetés 2012-ben a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg nagykorú hozzátartozójukat gondozókat megillető ápolási díjra. Ez idő alatt azonban a juttatásban részesülők száma is jelentősen, több mint kétszeresére nőtt, így az egy főre jutó összeg alig a duplája volt tavalyelőtt annak, amit az ezredfordulón kaptak az érintettek – olvasható a Világgazdaság – online oldalán.

A TASZ fogyatékos-ügyi programvezetője, Verdes Tamás szerint az állam azzal, hogy megfizeti az ápolást, és szolgálati időnként veszi tekintetbe az azzal töltött órákat, ledobja magáról annak felelősségét, hogy normális, emberhez méltó szolgáltatást nyújtson az érintettek számára.

„Az otthoni ápolás zsákutcája" című dolgozatában a szakértő nem vitatja, hogy a fogyatékos személyekkel egy háztartásban élő családok sokszor szélsőséges szegénységben élnek, és számukra még a havi átlag harmincezer forint is óriási segítséget jelent. Csakhogy az állam számára ez nem más, mint jelentős megtakarítás: az ápolási díjként kifizetett összeg ugyanis lényegesen kevesebb annál, mint amennyibe az érintettek intézményes elhelyezése kerülne.