• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Az államtitkár bemutatta, miért fontos a hatékony egészségügy

Lapszemle 2018.09.26 Forrás: portfolio.hu
Az államtitkár bemutatta, miért fontos a hatékony egészségügy

A gazdaság versenyképessége és a munkaerő egészségi állapota között hosszú távon nem lehet nagy színvonalbeli különbség.

Az emberek egészségi állapota meghatározza a gazdaság hosszú távú versenyképességét - jelentette ki a Portfolio-MAGYOSZ konferencián tartott előadásában Banai Péter. A Pénzügyminisztérium államtitkára bemutatta a magyarok nemzetközi összehasonlításban is rossz egészségi állapotát, a magyar ellátórendszer hatékonyságát és a humánerőforrás helyzetét, valamint több lehetséges intézkedést is vázolt, ami érintheti a magyar egészségügyi rendszert - olvasható a portfolió.hu-n.

...

Az államtitkár előadásában arra is rámutatott, hogy a munkaerő hiánya népegészségügyi okokkal is összefügg. Magyarországon uniós összevetésben is alacsony a születéskor várható élettartam, és nagyon alacsony a 65 éves korban várható egészséges élettartam mértéke.

A várható élettartam mellett az államtitkár 1-2 sokkoló ábrát is kivetített előadásában a magyarok népegészségügyi helyzetéről. Magyarország több vezető halálozási ok (elégtelen vérellátásból fakadó szívbetegség mortalitása, agyi érkatasztrófák mortalitása, daganatos megbetegedések) tekintetében is az utolsó helyen van az uniós tagállamok között. Volt ugyan pozitív elmozdulás az elmúlt 25 évben (1990-es adatokat viszonyított 2015-ös adatokhoz) a magyar mutatókban, azonban más országok ennél nagyobb eredményeket tudtak felmutatni - mutatta be. Emellett továbbra is a másodikak vagyunk Görögország mögött a naponta dohányzók arányának tekintetében - tette hozzá.

Feltette azt a kérdést is, hogy mi történik akkor, ha mégis megbetegszünk, vagyis mennyire működik hatékonyan a magyarországi egészségügyi ellátórendszer. Erre a kórházakra vonatkozóan hozott a nemzetközi szakirodalomban jól bevált összehasonlítható adatokat. Kiemelte: viszonylag magas az átlagos kórházi tartózkodási idő, vagyis ha valaki megbetegszik, akkor nem feltétlenül kapja a leghatékonyabb ellátást. Azt elismerte, hogy - vannak olyan szabályok jelenleg a finanszírozási rendszerben, ami abba az irányba hatnak, hogy hosszabb legyen a bent tartózkodás.

A következő ilyen hatékonysági mutató lehet az egy főre jutó orvos-beteg találkozások száma. Ez megint felveti a hatékonyság kérdését - fűzte hozzá. Mindemellett az ellátórendszer működését lényegesen meghatározza a humánerőforrás helyzete, itt pedig egyértelműen idősödő orvostársadalmat látunk. Ez rövid távú probléma, amit kezelni kell - fogalmazott. Ennek kapcsán felidézte az eddig végrehajtott béremeléseket a közszférában és ezek közül is kiemelkedik az egészségügyi bérfejlesztés.

Sokszor hangzik el az, hogy nem képzelhető el versenyképes gazdaság anélkül, hogy az egészségügyi kiadásokat és azon belül is a közkiadásokat nem növeljük - vezette fel a következő fontos témakört Banai Péter, aki itt a GDP-arányos kiadási számokat hozta fel. Ha a V4-es országokhoz viszonyítjuk a magyar GDP-arányos közkiadásokat, akkor nem mondhatjuk, hogy kirívóan alacsony lenne a magyar összeg - derült ki szavaiból. Önmagában pedig a GDP-arányos közkiadások szintje nem mondja meg, hogy mennyire hatékony a rendszer - húzta alá.

...

A tételmondat az államháztartásért felelős államtitkár szerint: a gazdaság versenyképessége és a munkaerő egészségi állapota között hosszabb távon nem lehet lényeges színvonalbeli különbség. A bemutatott ábrák azt támasztják alá, hogy jelenleg érdemi különbség van a két tényező között. Emiatt hosszabb távon biztosan nem tudjuk fenntartani a magas növekedési ütemet az egészségi állapot javítása nélkül. Az lenne a legjobb állapot, ha nem betegednénk meg, és ebben nyilvánvaló az egyén felelőssége - mondta.

A lehetséges előrelépések között említette az egészséges életmód erősítését, a prevenciót és a szűrések fontosságát. Az átfogó szűrővizsgálatoknál pozitív és negatív ösztönzőket is lehet használni, elérni azt, hogy ne lehetőség, hanem kötelezettség legyen bizonyos kockázatos területeken a szűrés - magyarázta.

Abban is előre kell lépni, hogy ha valaki megbetegszik, akkor minél hatékonyabb ellátásban részesüljön. Az ellátórendszert is át kell vizsgálni, az ellátórendszeren belül is meg lehet vizsgálni az egyes intézmények hatékonyságát, teljesítményét, másik intézményekhez képest. Ezeket a teljesítményeket célszerű mérni, összehasonlítani és adott esetben eredményesség elvű finanszírozás irányába elmozdulni - fogalmazott az államtitkár, akinek ez irányú szavai összecsengenek a kormány más szereplőinek korábbi kijelentéseivel:

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink