• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az áltudományos forradalom szerkezete

Lapszemle 2021.12.16 Forrás: Telex
Az áltudományos forradalom szerkezete

A tudományos intézkedések egyre jobban megosztják a nyugati társadalmakat, és ennek jeleit Magyarországon is látjuk.

Szakértők attól tartanak, hogy a tudományellenesség terjedése a nyugati civilizáció vesztét fogja okozni, a vírusszkeptikusok és a lezárások kritikusai viszont a leselkedő orvosdiktatúrától tartanak, amelyben a szabadságjogokat feláldozzák az egészségügyi intézkedések oltárán. A tudományos intézkedések egyre jobban megosztják a nyugati társadalmakat, és ennek jeleit Magyarországon is látjuk, írja a Telex az Eurozine cikke alapján.

A korlátozások és egészségügyi intézkedések (különösen a kötelező védőoltások) megosztották a nyugati társadalmakat. Még azokban az országokban is, amelyekben az átoltottság aránya figyelemre méltóan magas – mint például az Egyesült Királyságban vagy Franciaországban –, egyszerre szökött magasba az orvosok és a tudósok iránti bizalom és a velük szembeni ellenségesség.

Az elefántcsonttornyukban ülő, érthetetlen nyelven beszélő tudósok mindig is könnyű célpontot nyújtottak a populista támadásoknak. De míg ezek a támadások korábban inkább marginálisak voltak, a helyzet mára teljesen megváltozott. Amikor a tudomány és a tudósok a mindennapi életünket befolyásoló döntéseket hoznak, a válasz egyfajta áltudományos forradalom. Egyre többen mondják, hogy vissza akarják venni az irányítást az életük felett, és dönteni arról, milyen gyógymódot (vagy annak hiányát) választanak. Ahogy az oltástagadók esetében láthatjuk, sokan ezt a meggyőződésüket az életük kockáztatása árán is hajlandók képviselni. 

A tudományellenesség persze nem mindenhol népszerű. Sőt, azt sem lehet mondani, hogy uralkodóvá vált volna. Sokkal inkább arról van szó, hogy a tudománytagadók érvei és ők maguk sokkal láthatóbbá váltak – ami ugyanakkor tartósnak bizonyulhat. A világjárvány által sújtott társadalmak nagy része számára, különösen azoknak, akik magukat a lezárások veszteseinek tekintik, a világjárvány a tudomány motivált elutasításának magasabb szintjét eredményezte: sokaknak személyes vagy éppen ideológiai érdeke fűződhet ahhoz, hogy elutasítsanak egyes tudományos eredményeket.

Egy, a „világjárvány haszonélvezőiről” szóló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az oltásellenesek mára szintén olyan üzleti birodalmat hoztak létre, amelynek éves bevétele meghaladja a 36 millió dollárt – csak az iparág tizenkét legnagyobb szereplőjéhez tartozó 22 szervezet vizsgálata alapján. Az oltásellenesek e számítások szerint 1,1 milliárd dollár körüli éves bevételt hoztak a nagy techcégek számára is.

A teljes cikk a Telexen olvasható.