Egy friss felmérés szerint a szakdolgozók háromnegyede úgy érzi, sem erkölcsi, sem szakmai, sem anyagi elismerést nem kap.
Mostanában sokat beszélünk az egészségügy drámai (?) helyzetéről. A (közösségi) médiában általában a negatív tapasztalatokat emeljük ki, pedig a kép lényegesen árnyaltabb. Bár a dolgozók napi szinten kapnak pozitív visszajelzést a betegektől és a hozzátartozóktól, a velük szemben tanúsított magatartáson és a munkájuk megítélésén bőven van még mit javítani olvasható az Uzsoki Kórház főigazgatójának, Ficzere Andreának az oldalán, a betegfokusz.blog.hu-n.
Az egészségügyi szakellátó személyzeten belül az ápolók azok, akik a legtöbb időt töltik a betegekkel, és leggyakrabban ők kommunikálnak a hozzátartozókkal is. Gyakorlatilag a frontvonalat jelentik, emiatt a betegek kiszolgáltatottságából és a rendszer működéséből fakadó frusztráció megnyilvánulásainak gyakori elszenvedői, ráadásul megbecsültségük méltatlanul alacsony.
Az egészségügyi szakdolgozók 77,5 százaléka ugyan elégedett jelenlegi beosztásával, 74,6 százalék azonban úgy érzi, hogy a társadalom részéről sem erkölcsi, sem szakmai elismerést, megbecsülést nem kap – derül ki egy eddig még nem publikált szakdolgozat kérdőívének eredményeiből. Az ápolói létről, annak megpróbáltatásairól, az ebben a témában készülő szakdolgozatának eredményeiről egyetemi hallgatómmal, Nagy Szilviával beszélgettem, aki 23 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a betegellátás területén, és jelenleg a gyöngyösi Bugát Pál Kórház sürgősségi osztályvezető ápoló-helyetteseként támogatja a betegek gyógyulását.
Fontosnak tartottam megosztani Szilvia kutatásának eredményeit, hiszen nem lehet elmenni egyetlen ilyen (ráadásul nagyszerű) adat-, és véleménygyűjtés mellett sem. Úgy gondolom, a témát nem lehet eleget boncolgatni, mivel a kórházak napi szinten szembesülnek a külső/belső pályaelhagyással, s végképp eljött az idő arra, hogy változzon a kórházi menedzsmentek működési logikája (tisztelet a kivételnek) és a társadalom hozzáállása az ágazat dolgozóihoz.
Szakdolgozatodhoz egy kutatást végeztél, amelyben arra voltál kíváncsi, hogy mennyire elégedettek az ápolói kar tagjai. Jól gondolom, hogy nagyon fontos téma ez ma az ápolói kar számára?
Égetően fontos. Nem véletlen, hogy szinte órák alatt több százan töltötték ki a kérdőívet, a végső kitöltők száma pedig meghaladta az 1000 főt. Ez is azt jelzi, hogy a kérdéskör foglalkoztatja az ellátó személyzetet. Emellett a személyes tapasztalatom is az, hogy aktuális a téma.
Kislánykorom óta érdekel az orvoslás, az ápolás, és hogy miként segíthetek másokon. Úgy gondoltam, hogy így sokkal közelebb kerülhetek az emberekhez, amely fontos szempont volt a pályaválasztás előtt. Nagy szerencsém volt a kezdetekkor, mert főként olyan kollégákkal dolgozhattam együtt, akikkel segítettük egymást és egy olyan főnővérrel találkoztam, aki szakmailag és emberileg is támogatott.
Mi derült ki az adatokból?
A kérdőív rámutatott arra, hogy bár a dolgozók 77,5 százaléka elégedett jelenlegi beosztásával, 74,6 százalék érzi úgy, hogy a társadalom részéről sem erkölcsi, sem szakmai elismerést, anyagi megbecsülést nem kap. A válaszadók 56,1 százaléka mondta azt, hogy nem ismerik el munkáját az ágazaton belül.
További részletek a weboldalon.