Az ápolók nem válhatnak politikai eszközzé

A méltatlanul alacsony fizetések, az ebből fakadó önkizsákmányolás és az általános túlterheltség mellett a szakképzés szétverése miatt a második Gyurcsány-kormánynak is komoly felelőssége van abban, hogy több mint 26 ezer ápoló hiányzik az egészségügyből – mondta a Magyar Időknek adott interjúban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Balogh Zoltán úgy fogalmazott: a most zajló érdekegyeztető tárgyalásokon muszáj a bérekről is megállapodni, különben „a pillanatnyilag helyi szinten tapasztalható kisebb rőzsetüzekből akár komoly erdőtűz is lehet".

– Jelenleg bruttó 143 ezer forint körül van a szakdolgozói átlagjövedelem, ami 106 ezer forinttal kevesebb a nemzetgazdasági átlagnál. De nem csupán ez a probléma, hanem az is, hogy a képzettségi szint és a pályán eltöltött idő alig befolyásolja a fizetéseket. Egy szakképzett kezdő műtőasszisztens például ugyanúgy bruttó 129 ezer forintot keres havonta, mint az érettségi után három-négy évet tanult ápoló, szakápoló, akinek a keresete majd csak tizenkét évnyi munka után emelkedik bruttó tízezer forinttal. Negyvenöt év munkaviszonnyal már a bruttó 144 ezer forintot is elérheti az alapilletmény, ha pedig szakápolóként tölt el valaki ugyanennyi időt az egészségügyben, a fizetési papírján már akár bruttó 163 ezer forint is szerepelhet.

A három műszakos rendben, ágy mellett dolgozók munkahelyi pótléka 24 ezer forint, ez nagyjából annyi, amennyi el is megy adóban és járulékokban, tehát körülbelül a bruttó pénzét keresi meg havonta az, akinek valamilyen pótlék is jár. De nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ezért a pénzért ők nem havi 170-180, hanem sokszor 220-240 órát dolgoznak. Miért maradnak a pályán? Kiderül a teljes interjúból