• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az ápolónő, aki megváltoztatta a világot egy lámpással a kezében

Lapszemle MA 07:37 Forrás: egészségkalauz.hu
Az ápolónő, aki megváltoztatta a világot egy lámpással a kezében

Florence Nightingale úttörő volt a betegágy mellett végzett munkában és az ápolóképzés, kórházhigiénia megreformálásában is.

Május 12-én ünnepeljük az ápolókat világszerte, ezen a napon tisztelgünk azok előtt, akik életüket az emberi egészség és gondoskodás szolgálatába állítják. Ezen a napon emlékezünk meg Florence Nightingale-ről, aki nem csupán egy brit ápolónő volt, hanem a modern ápolóképzés úttörője is, írja az egeszsegkalauz.hu

Florence Nightingale, aki 1820. május 12-én látta meg a napvilágot Firenzében, élete során mély nyomot hagyott az ápolás és a közegészségügy területén. Nightingale nem csupán az ápolás gyakorlatát reformálta meg, hanem az ápolóképzés modernizálásában is kiemelkedő szerepet játszott.

Nightingale jómódú családban született, ám fiatalon úgy döntött, nem a társasági életet választja, hanem az emberek szolgálatát. Akkoriban az ápolás nem számított tiszteletreméltó foglalkozásnak, és főleg képzetlen női segítőkre bízták. Florence ezzel szemben hitt abban, hogy az ápolás tudományos alapokra helyezhető.

A nevét a krími háború (1853–1856) tette világhírűvé, ahol brit katonák ezrei haltak meg - nem a harcmezőn, hanem fertőzések következtében. Nightingale önkéntes ápolónőként érkezett a katonai kórházakba, és döbbenetes állapotokkal szembesült: szennyezett ágyneműk, túlzsúfolt kórtermek és alapvető higiénia hiánya jellemezte a helyszínt. Ő azonban rendet tett: bevezette a kézmosás és fertőtlenítés gyakorlatát, javíttatta a szellőzést, és gondoskodott a betegek tisztaságáról. A halálozási arány rövid idő alatt a töredékére csökkent.

Ebben az időszakban kapta a „lámpás hölgy” (angolul The Lady with the Lamp) nevet, ugyanis éjszakánként is fáradhatatlanul járta a sebesült katonák kórtermeit, hogy személyesen ellenőrizze állapotukat és vigaszt nyújtson nekik. Egy olajlámpát vitt magával, miközben csendben végigsétált a sötét folyosókon, arcán együttérzéssel és határozottsággal – ez a kép annyira mélyen megragadta a közvéleményt, hogy később egész generációk emlékeztek rá így.

A Times egyik haditudósítója is beszámolt erről a megható látványról, és a „lámpás hölgy” alakja hamar legendává vált, a gondoskodás és emberség szimbólumává. Ez a jelző ma is összeforrt Nightingale nevével – és rajta keresztül azzal a mély emberi elhivatottsággal, amit az ápolók nap mint nap képviselnek.

A teljes információ a cikkben.