Az átalakítás a KFI rendszer intézményrendszerének egészét érinti

Minden, kutatásra fordított állami támogatásnak kézzelfoghatóan meg kell térülnie a magyar gazdaság, a magyar társadalom számára – hangsúlyozta az innovációért felelős helyettes államtitkár. Szigeti Ádám a Magyar Hírlapnak adott interjúban leszögezte: a kormány nem akar beleszólni abba, hogy ki mit és hogyan kutasson.

– A német tudományos szervezetek vezetői szerint nem igaz, hogy az új kutatóhálózat a Max Planck Társaság mintájára épülne, mert míg náluk mindig kapnak bizonyos szintű támogatást alapkutatásokra, aminek felhasználásáról maguk döntenek, addig az új magyar rendszerben szinte csak projektalapú támogatás lesz elérhető.

– A múlt héten elfogadott törvény kimondja, hogy az ELKH intézményfenntartásához költségvetési forrást szükséges biztosítani, a működés feltételei tehát – legalább az eddigi szinten – adottak. Az intézményfenntartási támogatás egyébként jövőre több lesz, mint idén volt. A kutatóhálózat irányítását tekintve annyi lesz a változás az ELKH-nál, hogy az MTA köztestülete – amelynek tagjai több mint kétharmad arányban az egyetemi szférából jönnek, tehát nincsen közük a kutatóintézet-hálózathoz – helyett mostantól egy tizenhárom fős irányító testület fogja a döntéseket meghozni. Ebbe fele-fele arányban delegál tagokat az MTA elnöke és az innovációért és technológiáért felelős miniszter, az elnököt konszenzusos javaslat alapján a kormányfő nevezi ki. Vagyis a jövőben tiszta viszonyok jellemzik a döntéshozatalt és megjelenik a személyi felelősség is, ami az eddigi rendszerből hiányzott. Többek között ez az, amiben hasonlítunk majd a német modellre. Ilyen értelemben nagy a politika, a szakpolitika és az irányító testület felelőssége is, nekünk ugyanis azt kell bebizonyítanunk, hogy a mostaninál lehet hatékonyabban működtetni a rendszert. Magyarországnak a tudomány és innováció területén nem a régió, hanem Európa élvonalához kell tartoznia.

– Ugyanakkor ezt sokan úgy értelmezik, hogy a kormány bele akar szólni a kutatásba, és megszűnik a tudomány szabadsága.

– A kormány nem akar beleszólni abba, hogy ki, mit, hogyan kutasson. Az viszont már a kabinet saját feladata a törvényalkotással együtt, hogy a KFI rendszert az adófizetők pénzéből hogyan kívánja működtetni, ahogy a kormány feladata az alap és alkalmazott kutatások közötti egyensúly megteremtése is. Egyáltalán nem példa nélküli, hogy egy parlament hozzányúl az akadémia működését szabályozó törvényhez, számos nyugat-európai ország ezt már rég megtette. Az MTA-t az akadémiai törvény hozta létre, ilyen értelemben az Országgyűlésnek felel, annak nyújtja be a beszámolóit, alkotmányos fejezetben szerepel a költségvetése. Az ELKH szintén az Országgyűlés alá fog tartozni, és mind a kormány, mind az MTA jelölni fog tagokat az irányító testületbe, ezáltal is biztosítva a kutatóintézet-hálózat irányításának kiegyensúlyozott alapjait.

– Az MTA-nak milyen funkciója marad?

– Eddig az MTA a köztestületet és a kutatóintézet-hálózatot jelentette. Előbbi Széchenyi István kezdeményezésére jött létre, a kutatóintézet-hálózatot pedig a Rákosi- és a Kádár-korszakban hozták létre azzal a céllal, hogy korlátozzák az egyetemi autonómiát. Nagyon kevés példa van arra, hogy ez a kettő összetartozik. Az új rendszerben a köztestület valamennyi funkciója megmarad, a kutatóintézet-hálózat pedig egy új struktúrában működik tovább. Az MTA a tevékenységét a vonatkozó törvény alapján végzi és folytatja a jövőben is. Fontos kiemelni, hogy az elfogadott törvény az MTA köztestületét és első számú közfeladatát, így eredeti misszióját nem érinti. A teljes interjú