• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az átalakítás vesztese lesz a komáromi kórház

Lapszemle Forrás: Népszava

A funkcióváltó kórházak mintapéldánya lesz a feltrancsírozott komáromi kórház.

Nem zár be, sőt, a funkcióváltó kórházak mintapéldánya lesz a komáromi Selye János Kórház - állították a kormánypártok helyi erői, miután nyilvánosságra kerültek az intézményt gyakorlatilag teljesen feltrancsírozó tervek. Ismert, május 1-jével összesen 70 egészségügyi intézmény került át az önkormányzatoktól az államhoz, köztük Komárom-Esztergom megye mind a hat városi kórháza – olvasható a Népszava – online oldalán.

Bár az Orbán-kormány máig nem hozta nyilvánosságra az elvileg már júliustól éles országos egészségügyi szerkezetátalakítás részleteit, az már biztos: a komáromi kórház az átalakítások egyik legnagyobb vesztese. A ma 124 ágyas Selye János Kórház ugyanis hónapokon belül a feje tetejére áll, jelenlegi 109 aktív ágyát teljesen megszüntetik; így bezárják a szülészet-nőgyógyászatot, a gyermekosztályt, a sebészetet, valamint elveszik a belgyógyászat aktív ágyait.

Megmarad a 15 ágyas krónikus belgyógyászati osztály, mely mellett az új tulajdonos, azaz az államot képviselő Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) egy 35 ágyas belgyógyászati rehabilitációs - reumatológiai - osztályt, valamint egynapos sebészeti részleg kialakítását tervezi, továbbá 10 ágyon nappali kórházat működtetne.

A korábbi laparoszkópos- és nőgyógyászati műtétek teljesen megszűnnek, és nem lesznek hagyományos hasi-műtéti beavatkozások sem. Bezár a szülészet és a nőgyógyászati-, valamint a gyermekosztály.

Magyarán a kórház 50+10 ágyat tarthat majd meg összesen, ezek közül pedig egyetlen aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó sem lesz, holott a mai szabályozás szerint kórháznak az az intézmény minősül, ahol minimum 80 aktív ágy van. De a kórházat nem zárják be, nevében legalábbis megmarad. Mindez nemcsak az intézmény - máig teljes bizonytalanságban tartott - 249 dolgozóját érinti kedvezőtlenül, de azt a mintegy 85 ezer beteget is, akik a városból és a kistérségből az intézménybe jártak. Ráadásul őket máig egyetlen illetékes; sem a kormány, sem az önkormányzat, sem maga - a szintén informálatlan - kórház nem tájékoztatta az osztálybezárásokról, valamint arról, hogy júliustól hova forduljanak panaszaikkal.

Egyelőre a kórház dolgozóinak sincs fogalmuk arról, mihez kezdjenek, hiszen az már biztosan látszik, hogy az új struktúrában szülészorvosokra, sebészekre, újszülöttes nővérekre nem lesz szükség, ám arról nem kaptak felvilágosítást, hogy például a szülészeti ellátást átvevő, jelenleg felújítás alatt lévő tatabányai kórház átvenné-e a szakdolgozói gárdát is.

Az új reumatológia kialakítását azonban nagy erőkkel propagálta a fideszes városvezetés. Az ugyanis 500-600 millió forintos, egyelőre tisztázatlan fedezetű beruházással a komáromi termálvízre épülne, ami a kórházigazgató szerint tartálykocsikban jutna el a kórházig. Utóbbi megoldás egyébként szakemberek szerint kivitelezhetetlen, de ha mégis megpróbálnák: költségei beláthatatlanok, miközben a komáromi termálfürdőben már ma is működik reumatológiai ellátás.
Emellett Molnár Attila fideszes polgármester - aki a körzet országgyűlési képviselője is - többször is üdvözölte az átalakításokat, egy tavaszi közmeghallgatáson pedig azzal indokolta a helyi lakosok által felrótt bezárásokat, hogy ha ebbe nem mentek volna bele, a kórház úgyis csődbe ment volna. Azt már nem említette, hogy a fideszes önkormányzat idénre mindössze 20 millió forintot tervezett a kórház számára a költségvetésében, holott 2010-ig a város tudta biztosítani a működéshez szükséges 250 millió forintot. 

Nem véletlenül volt szükség az ország összes kórházának államosítására, hiszen így semmiféle helyi érdek nem állhat a nagy strukturális átalakítás útjába. Márpedig hamarosan több kiskórházban megszüntetik az aktív ellátást, és az ápolásra szorulókat kiszolgáló intézménnyé vagy szociális ellátóhelllyé alakítják. Az államosított 59+70 kórházból már biztosan a komáromihoz hasonló "funkcióváltása" kényszerül 16 intézmény, várhatóan további 6 kórházban pedig később szűnik majd meg az aktív betegellátás, mint például Tapolcán, Kazincbarcikán, Mezőtúron, Nagyatádon, Körmenden, Csornán és Nagyatádon is.