• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Az egészség-gazdaságtan módszerei a járvány kezelése során

Lapszemle 2020.12.07 Forrás: G7.hu
Az egészség-gazdaságtan módszerei a járvány kezelése során

Az ellátás iránt jelentkező igény mindig nagyobb, mint aminek azonnali kielégítésére az egészségügyi rendszerünk be van rendezkedve.

A koronavírus-járvány reflektorfénybe helyezte az egészségügyet, és működésének azt a sajátosságát, hogy a rendszert működtető szereplők folyamatosan döntési helyzetben vannak. Legyen az a beteg ellátásáról döntő orvos, az intézmény kapacitásairól döntő vezető, a tesztelési stratégiát meghatározó egészségpolitika, vagy az országot igazgató kormányzat. Az egyik fontos döntési kényszer, hogy mindazok a források, amelyeket a pandémia kezelése során elköltünk, másra már nem lesznek felhasználhatók, így azok hasznairól le kell mondanunk - írta a G7 véleményrovatában megjelent írásában Zemplényi Antal, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke.

Az egyik fontos döntési kényszer, hogy mindazok a források, amelyeket a pandémia kezelése során elköltünk, másra már nem lesznek felhasználhatók, így azok hasznairól le kell mondanunk. Szakmai kifejezéssel élve a haszonáldozati költséget viselnünk kell.

Soktényezős rendszer ez, és szükség van egy olyan keretre, amely az egészség és a gazdaság viszonyrendszerét szisztematikusan tudja értékelni. Az egészség-gazdaságtan szakemberei, akik ezeknek a kérdések a megválaszolásával napi szinten foglalkoznak, csak korlátozottan vettek részt a járványügyi döntések támogatásában.

Ennek hátterében számos tényező állhat. Az egyik, hogy vészhelyzetben gyors döntéseket kell hozni, nincs idő komplex elemzésekre. A másik hátráltató tényező, hogy ez a módszertan nehezen kommunikálható a szélesebb társadalmi rétegek felé, hiszen gyakran lehet olvasni olyan leegyszerűsítő kritikát is, hogy a közgazdászok be akarják árazni az emberi élet értékét – miközben a döntéshozatal során egy ponton túl elkerülhetetlen a költségek és az egészségnyereség összevetése.

A döntési alapproblémát az jelenti, hogy egy járványhelyzetben az ellátás iránt jelentkező igény mindig nagyobb, mint aminek azonnali kielégítésére az egészségügyi rendszerünk be van rendezkedve, vagy amire pénz van. Sajnos el kell fogadnunk, hogy a humán, infrastrukturális vagy anyagi erőforrásaink végesek, és ezért határozni kell arról, hogy ezeket mire használjuk fel.

A közgazdaságtan egyik alaptétele, hogy amikor szűkös erőforrások állnak rendelkezésre, választani kell, hogy mely igényeknek van elsőbbsége. A választás következményekkel jár, amelyek közül az egészségügy területén a legfontosabb, hogy

amennyiben valamilyen terápia mellett döntünk, azzal lemondunk arról, hogy más alternatívákat alkalmazzunk, vagyis azoknak a lehetséges hasznait is elveszítjük. Továbbiak a jegyzetben

Legolvasottabb cikkeink