• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Az egészségkutatás az adatainkra megy

Lapszemle 2020.08.03 Forrás: Computerworld
Az egészségkutatás az adatainkra megy

Mára a klinikai költések 40 százalékát, 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát onkológiai gyógyszerek teszik ki.

Nem a véletlen műve, hogy miközben az országba ezrével érkeztek külföldről lélegeztető- és légzést segítő gépek, három hazai egyetem is kormánytámogatást kapott ilyen berendezések kifejlesztésére, és az sem, hogy techcégek és gyógyszergyárak versengenek a betegekért, de legalábbis az adataikért - írja a computerworld.hu.

...

Mióta világ a világ, az emberiség nem áldozott még annyi energiát egyetlen téma, az új típusú koronavírus kutatására. Az azonban az orvostudomány sok-sok más, apróbb és nagyobb felfedezésének köszönhető, hogy mára a fejlett országokban a legégetőbb kérdések közé került a társadalom elöregedése, ami miatt egyre több pénz áramlik a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket, egészségmegőrző megoldásokat előállító, élettudományokkal foglalkozó vállalkozásokhoz. Elképesztően nagy összegekről van szó: a Deloitte felmérése szerint gyógyászati eszközökre 2018-ban világszerte 425,5 milliárd dollárt fordítottak a betegek, 2025-re ez a szám elérheti a 612,7 milliárd dollárt.

A leggyakoribb halálokok közé tartoznak a daganatos megbetegedések; mára a klinikai költések 40 százalékát, 2024-re az előrejelzések szerint a teljes gyógyszerpiac 20 százalékát onkológiai gyógyszerek teszik ki. Ha egy-egy hatóanyag hatásosságát a kutatás során a jelenleginél csak 10 százalékkal pontosabban meg lehetne becsülni, az dollármilliárdokban mérhető megtakarítást jelentene a gyártók számára.

Itt most nem a kemoterápia során első körben alkalmazott széles spektrumú infúziós szerekről, hanem adott genetikai mutációk ellen célzottan bevethető, vagy az immunrendszert a tumor ellen aktivizáló, a beteg várható élettartamát hónapokkal, olykor évekkel meghosszabbító gyógyszerekről van szó, amelyek egyhavi adagja betegenként millió forintos kiadás.

Magától értetődik, hogy az olcsósítás a betegnek is érdeke, különösen olyan országokban, amelyekben a kezelés költsége többé-kevésbé az ő vállát nyomja, s így a diagnózis felállításától számított néhány hónapon vagy éven belül simán felélheti a tartalékait, majd fizetésképtelenné válhat.

Nem véletlenül bukkantak fel a színen olyan startupok és óriáscégek, amelyek felfedezték maguknak az egészségügyben, azon belül például a betegadatok - patológiai jelentések, kórházi feljegyzések - strukturálatlan adatbázisainak feldolgozásában rejlő üzleti lehetőségeket. Meglehet, ha elnyerik a bizalmunkat, még életünkben rendelkezhetünk majd arról, hogy felajánljuk vagy eladjuk nekik az adatainkat.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink