Az egészségügy és a politikai hangulatkeltés

A támadásokkal szemben, hogy a demagóg próbálkozások ellenére Takács Péter államtitkár állítása szerint közte és Karácsony Gergely között konstruktív tárgyalások zajlottak le. Az államtitkár terve ugyanis az volt, hogy a kórházak alá szervezze be a szakrendelőket, de ahogy a főpolgármesternek is elmondta, a kormány nem fogadta el az érvelését. Ezt Takács Péter úgy összegezte, hogy „Van ilyen. Pedig a szakrendelők esetében szignifikánsan hosszabbak a várakozási idők, az irányító kórházak segítségével pedig jobban, hatékonyabban össze lehetett volna hangolni a szolgáltatásokat”. Hozzátette azt is: Épp a napokban járt nálam Karácsony Gergely főpolgármester, és közöltem vele, hogy elengedtük a témát. Az országosan bevezetendő – és a kezdeti hisztériakeltés dacára bevált – új ügyeleti rendszer októberben Budapesten is elstartol, erről is egyeztettünk - írja a Mandiner.

Takács Péter a jól működő, új ügyeleti rendszerről is egyeztetett a főpolgármesterrel, és szerinte a beszélgetés „végig őszinte hangnemben és jobbító szándékkal zajlott – remélem, ez a hozzáállás a későbbiekben is megmarad a főváros részéről”. Azt is hozzátette, hogy „az Országos Mentőszolgálat vezetőjével, Csató Gáborral részletes tájékoztatást adtunk a tapasztalatokról és a tervezett budapesti rendszerről. Itt volt az orvosi kamara képviselője is. Még ha bizonyos részletkérdésekben eltérnek is a szempontjaink, úgy hiszem, valamennyiünknek a betegek érdeke a legfontosabb”.

Takács Péter az OECD-vel is szívesen dolgozik együtt, ami egy komoly szakmai szervezet, és a vizsgálatai során mindenütt két kérdést tett fel. Az egyik az: „Ön szerint az ön országában a betegek hány százaléka nem kapja meg a megfelelő egészségügyi ellátást?” – amire a magyarok átlagosan 22 százalékot válaszoltak. A másik pedig: „Önnel vagy a hozzátartozójával az elmúlt öt évben előfordult-e, hogy nem kapta meg a megfelelő egészségügyi ellátást?” – erre viszont Takács Péter szerint már csak a megkérdezettek mindössze 1,6 százaléka válaszolt igennel, amiből látszódik a baloldali média túltolt propagandája és a valóság közötti igen nagy szakadék – amihez hasonló az államtitkár szerint más országokban nincs.

Takács Péter úgy fogalmazott a megoldandó problémák kapcsán, hogy „Önmagában a több pénz nem orvosolná az egészségügy összes problémáját, a hatékonyságot is növelni kell". 

Az a cél, hogy valamennyi betegségtípusra a leggyorsabb és lehetőség szerint a leginkább költséghatékony megoldásokat találjuk meg, és a finanszírozási rendszerben ezeket preferáljuk.”

Hozzátette azt is, hogy „Örömteli, hogy robbanásszerűen elterjedtek nálunk is az egynapos sebészeti beavatkozások, így nem kell minden kórházba fekvőbeteg-sebészeti osztály, az esetek 60-70 százalékát a legtöbb műtétes szakma meg tudja oldani úgy, hogy a páciens aznap hazamehet. Neki is jobb, akárcsak az ellátórendszernek”.

A kormány által nyújtott finanszírozásról Takács Péter elmondta, hogy bár az Eurostat szerint jelzett szám, ami a GDP 7,4 százaléka, valóban kevesebb az átlagnál, de szerinte igazi csökkenés akkor történt, mikor az egyetemi modellváltással számos intézmény közvetlen finanszírozása kiesett a büdzséből, és mint jelezte: „Ne feledjük, az egyetemeken végzik az összes kezelés egyharmadát” – valamint hozzátette, hogy „emiatt a valós arány 9 százalék körül van." 

Mint elárulta, „Az a forrás nem tűnt el, a közalapítványoknál van. Nem részei továbbá a központi, teljesítményalapú költésnek az amortizációs ráfordítások sem, amelyek más kiadási soroknál látszanak. Ott vannak még az egyházak által fenntartott intézmények is."

Az államtitkár mindehhez azt is hozzátette, ezzel reagálva a legtöbb vádra, valamint érintve a szintén a visszatérő témák közé tartozó bérezések kérdését: „a Pénzügy­minisztériummal pedig azon dolgozunk, hogy növeljük az egészségügyre jutó forrásokat. Megjegyzem, kétlépcsős szakdolgozói, illetve több éves orvosi béremelést vittünk végbe 2020 óta, csak ez a két intézkedés évente 540 milliárd forintnyi növekedést jelent”.