• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az egészségügy hajója süllyed a gyermekorvos szerint

Lapszemle MA 06:03 Forrás: Telex
Az egészségügy hajója süllyed a gyermekorvos szerint

A megoldás a szabad kommunikáció, autonómia, csapatmunka, az állandó javulás kultúrája lehetne.

A magyar egészségügy a szakadékba zuhan. Szijjártó László gyermekorvos szerint azok, akiknek ezt látniuk kellene, hallgatnak, mert nem mernek szólni, vagy sikerpropagandát folytatnak, vagy maguk is elhiszik, hogy a szakadék alja a Kánaán. Az egészségügy feudális, hierarchikusan kiszolgáltatott, orvosbárókat kinevelő kultúrája blokkolja, hogy a rendszerben pozitív folyamatok induljanak el, mondta a szakorvos, aki a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is. Szerinte elengedhetetlen lenne a szakmában a helyes kommunikáció. A kimondhatatlan gondok, a cenzúra fárasztotta leginkább az elmúlt években. Hátrébb lép, keresi, van-e a kamarai munkájának értelme, javaslatai célhoz érnek-e, megőrizhetők-e a szakmai eredmények a mostani viszonyok között. A Telex interjúja.

Korábban többször is hangsúlyozta, hogy a betegellátásban mennyire fontos a kommunikáció. Interjúnk kezdete előtt egy anyukát nyugtatott telefonon. Gyakran hívják fel aggódó szülők?

Sokszor, munkánk egyik jelentős részévé vált a telefonos, chates vagy online videós tanácsadás. 

...

Merkely Béla a minap azt nyilatkozta, hogy kimagasló a magyar betegellátás, európai viszonylatban is versenyképes. Gondolom, vitatkozna ezzel.

Eléggé szerénytelen megfogalmazás, összességében inkább propaganda, még ha van is benne némi igazság. Magyarországon az egészségügy borzasztó állapotban van, évtizedekre elmaradtunk a nyugati világtól, miközben persze vannak területek, amelyek egészen jók. A világ vezető egészségügyi rendszereitől – a kanadai, az ausztrál, holland vagy az új-zélandi – azonban fényévnyi távolságra vagyunk szervezettségben, humán erőforrásban. A magyar orvosok és ápolók többsége kiégett, fáradt, nem egységes szemléletű, egyre kevesebb olyan sziget van idehaza, amelyikre ez nem érvényes.

Mióta tart ez a leépülési folyamat?

Volt egyfajta ritmusváltás, amiről mi lemaradtunk. Talán a hetvenes évekig még valamennyire tartottuk a lépést, ám akkor Nyugat-Európa elhúzott mellettünk a bizonyítékokon alapuló orvoslás és a korszerű, minőségbiztosított ellátás bevezetésével. Ebben nem a legmagasabb rangú orvos mondja meg a tutit, hanem a megfelelő tudományos bizonyítékkal rendelkező – akár egy orvostanhallgató, ha gyors, átlátja a rendszert és leginkább boldogul a 21. század technikájával, akkor előbb találhatja meg a helyes választ, diagnózist, kezelést egyes esetekben.

Másrészt a beteg vizsgálata, kezelése, még az ellátórendszer szervezése is egyre inkább tudományosan bizonyított tényeken alapul, folyamatosan javul, egyre kevesebb a felesleges, vagy értelmetlen vizsgálat, terápia. A magyar egészségügy hierarchikus kiszolgáltatottságban maradt, ahol legalul van a beteg, s a fő szervező elv a hagyomány, az így szoktuk, elavult irracionális menetekkel. A kialakuló ellátási hiány, a krónikus alulfizetettség a szakmailag nem jobb minőségű, profitorientált magánellátás kaotikus túlburjánzásához vezet. Ez a rendszer nem igazán fejlődőképes. A megoldás a szabad kommunikáció, autonómia, csapatmunka, az állandó javulás kultúrája lehetne. Utóbbinál aki jelzi, hogy baj van, azt nem büntetik, hanem jutalmazzák. Úgy szerveződik a rendszer, hogy a javulást szolgáló érdekek domináljanak.

Láthatóan nem minden a pénzen múlik, de a magyar egészségügyből a pénz is hiányzik?

Anélkül nem megy, de csak pénzzel sem megy. A visszajelzések szerint sem a politikusok, sem az ágazatirányításból senki nem érti, hogy attól, hogy megemelték az orvosok fizetését, miért nem lett rögtön sokkal jobb az ellátás. Ettől még tovább süllyed a hajó, mert a többi léket is be kell tömni. Akkor érdemes még több pénzt beleölni, ha megvan a mesterterv, miként mentjük meg a hajót.

...

A beteg mit fog érezni ebből, ha még rosszabb lesz a helyzet?

Amit most is: azt, hogy nem kap időben vagy nincs is a közelében ellátás, megalázzák, nem a legjobb minőségű ellátást kapja, fáradt, kiégett orvosoktól, ápolóktól, egyre gyakrabban szükségmegoldásokra kényszerülnek. Így jóval többen és sokkal korábban halhatnak meg, egyre többen lesznek elégedetlenek, dühösek, ami az orvosokon, ápolókon csattanva tovább rontja a helyzetet. A beteg azonban a legkiszolgáltatottabb, nem mer panaszkodni.

További részletek a Telex interjújában.