• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az egészségügy is áldozna az egy számjegyú szja miatt

Lapszemle Forrás: mno.hu

Szakértői vélekedések szerint a kormány már az év végén dönthetne az egy számjegyű személyi jövedelemadó bevezetéséről.

Akár már jövőre tíz százalék alá csökkenhetne a személyi jövedelemadó (szja) mértéke. Boros Imre közgazdász szerint a gazdasági növekedés üteme, a kamatterhek csökkenése, a foglalkoztatás bővülése és a belső fogyasztás emelkedése megteremtheti annak a lehetőségét, hogy a kormány az év végén döntsön az egy számjegyű szja bevezetéséről - számol be a tervekről a Magyar Nemzet portálja.

– A kabinet kétszázalékos GDP-növekedéssel számol az idei évben, egyes elemzők azonban a 2,5 százalékos szintet sem tartják kizártnak. Minden tizedszázalék 15–17 milliárd forintnyi többletbevételt jelent – hívta fel a figyelmet Boros. Meglátása szerint a tavalyi évhez hasonlóan a költségvetés szaldója az idén is kedvezően alakulhat, ami szintén hozzájárulhat az adócsökkentésből eredő bevételkiesés kompenzációjához. Boros Imre szerint az intézkedés ára egyébként is hamar megtérülne: a családoknál maradó jövedelemtöbblet növelné a fogyasztást, ami az áfán keresztül növelné az államkassza bevételeit, és élénkítené a gazdaságot.

Szakértők szerint az említett GDP-növekedés csak akkor teremtene elő elég pénzt az szja-csökkentéshez, ha a költségvetési kiadások nem változnának. Magyarán sem a nyugdíjakat nem emelné a kormány, sem az egészségügyre, sem az oktatásra nem szánna több pénzt. A szakértők szerint ez elég valószínűtlen, ezért legalább az infláció mértékének megfelelő költségvetési kiadásnövekedést hozzá kell számolni az előbbi gondolatmenet eredményeihez. Ez azt jelenti, hogy a 3,5–4 százalékos növekedés helyett kétszázalékos pénzromlást feltételezve, inkább 5,5–6 százalékos növekedésre lenne szükség. Ekkora gyarapodás inkább bő két, esetleg három év alatt valósulhat meg. Persze még ebben az esetben is csak akkor jöhet össze az évi 500 milliárd forint, ha a kormány az szja-csökkentés miatt lemond más terület költségvetésének bővítéséről.