Az egészségügy nem költség, hanem beruházás!

Kaló Zoltán professzorral, az ELTE egészség-közgazdászával beszélgetett Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője arról, hogy mi a szerepe az egészségügynek egy ország versenyképességében, egy igazságosabb és egyenlőbb társadalom megteremtésében.

- Annak ellenére, hogy Magyarországon mára egy nagyon magas színvonalú egészségközgazdász szakmai közeg alakult ki, az ő kutatásaik, publikációik nagyon kevéssé találnak utat a médiába, a magyar közbeszédbe. Szinte az a kép alakulhat ki a megfigyelőben, hogy itthon a rendszerváltás óta tulajdonképpen nincsen szükség arra, hogy valaki független, szakmai megalapozottságú véleményt alkosson, hiszen nagyon látványosan hiányoznak azok a szakpolitikai intézetek, think tankek, amelyek a tudományos eredményeket lefordítanák a szakpolitika nyelvére a politika és a társadalom számára.

Ez leginkább azért alakult így, mert ilyen független, szakmai hangokra a politikának nincs igénye, sőt, még zavarja is, hiszen több kormány óta az egészségügyi politika első számú célja, hogy azt kommunikálja, hogy jók az eredmények, holott az egészségügyi statisztikákon rögtön látszik ennek az ellentéte. Egy példa: míg a rák előfordulása hazánkban megegyezik a nyugati országokéval, a rákos halálozások aránya sokkal magasabb. A kettő között az egészségügy van…

Magyarországon hatalmas probléma, hogy a rendszerváltás után úgy tekintettünk az egészségügyre, mint egy maradékelvű területre, ahová azokat a pénzeket kell csak becsatornázni, ami máshonnan megmaradt. Soha nem választottak olyan egészségügyért felelős minisztert vagy államtitkárt, aki nagyon erős, politikailag is támogatott személy lenne és harcolna az egészségügy nagyobb szerepvállalásáért a gazdaságban.

Az egészségügyi rendszernek az a célja, hogy a lakosság egészségi állapotát javítsa, ahol egyébként nagyon jelentős lemaradásunk van: Romániához és Bulgáriához hasonlóak az egészségügyi mutatóink, holott gazdasági fejlettség szerint minimum Lengyelországhoz, Csehországhoz kéne hasonlítania.

Elmondható, hogy jelenleg kb. a GDP 7%-át költjük az egészségügyre, ez az EU-s átlag alatt van 3-4%-kkal. Ha csak annyit kapna meg jelenleg a magyar egészségügyi rendszer, amennyit GDP arányosan tíz-tizenöt évvel ezelőtt megkapott, akkor már egy sokkal jobb helyzetben lennénk - idézte az interjúból az úkegyenlőség weboldala. A teljes interjú megtekinthető itt