Az egészségügy nem üzlet? Valójában nagyon is az

A napokban gazdát cserél az ország második legnagyobb magánkórháza. Lantos Csaba milliárdos befektető megválik a Róbert Károly Magánkórház Zrt.-től. Pedig az intézmény egyáltalán nem gyengélkedik: az indulás évében, 2007-ben 400 millió forintos éves árbevétellel kezdett, ami mára 2 milliárd forintra duzzadt, nyeresége pedig az előzetes számok szerint elérheti a 140 millió forintot - olvasható a Biztosítási Szemlében.

„A kelet-közép-európai térség országai nagyon hasonló utat jártak és járnak be az egészségüggyel való küzdelemben. Különböző mértékben és tempóban, mindenütt teret nyert a magánellátás. A csehek és a szlovákok átfogó reformokat hajtottak végre, szektorsemlegessé tették az ellátás finanszírozását, azaz egyformán díjazzák a magántulajdonú és a közintézmények teljesítményét. A román és az ukrán túlélés záloga a zsebből fizetett ellátás, a lengyeleknél és nálunk lépésenként hódít teret a magánszektor. A különbség csak a tempóban van, a lengyelek javára” – vázolta röviden két évtizedes megfigyelésének tapasztalatait a vevő  MedAlliance Holding Zrt. elnöke, Fábián Lajos. Éppen ezért meggyőződése, hogy Magyarországon sem lesz másként, a jelenleg meglehetősen széttördelt, a koncentrációnak csak halvány jeleit mutató piac jelentős fejlődés előtt áll.

 Az utóbbi idők fejleményei valóban ezt sejtetik. Az ország legnagyobb árbevételű, magántulajdonú, járó- és fekvőbetegeket kezelő gyógyintézményében, a Budai Egészségközpontban tavaly többségi részesedést szerzett az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor Bonitás 2002 Zrt.-je. Néhány héttel ezelőtt az eddig kizárólag képalkotó diagnosztikában utazó, külföldi tulajdonú Affidea Kft. felvásárolta a járóbeteg-rendelőket működtető Főnix-Med Zrt.-t. Az elmúlt napokban minden hírverést mellőzve húszágyas mozgásszervi, ortopédiai kórházat nyitott egymilliárd forintos befektetéssel Knoll Zsolt traumatológus, sportsebész. Továbbá az év végén megnyílhat a 150 ágyas, vadonatúj kórház a Duna Medical Center égisze alatt.

Bár a kormány eddigi hivatalos kommunikációja szerint az „egészségügy nem üzlet”, valójában nagyon is az. Elsősorban a fővárosban és a környező településeken, de a nagyobb vidéki városokban is. Az ott élők kénytelenek voltak azzal szembesülni, hogy ha nem akarnak egy-egy vizsgálatra vagy diagnózisra hónapokat várni, jobban teszik, ha magánrendelőbe mennek. Mivel a közép-magyarországi régióban a legnagyobb a fizetőképes kereslet, ott izmosodik a leggyorsabban a kínálat is. Jól jellemezheti a helyzetet, hogy tavaly minden tizedik fővárosi újszülött a Róbert Károly Kórházban jött világra – annak ellenére is, hogy ez nagyjából félmillió forintos, vagy annál is nagyobb kiadás a családoknak. 

Hivatalos adatok híján csupán felmérések szolgálnak becsléssel a hazai magántulajdonú egészségügyi piac méretéről. Például az Union Biztosító tavalyi, 1300 fő kikérdezésén alapuló kutatása szerint a 25–55 év közöttiek 57 százaléka vett már igénybe magánorvosi ellátásokat, egy év leforgása alatt fejenként átlagosan 57 ezer forintért. Különböző források összességében évi 300 milliárd forintra teszik a magánszolgáltatásokra kifizetett pénzt. Ez azonban annak fényében meglehetősen elrugaszkodott nagyságúnak tűnik, hogy a közfinanszírozott járóbeteg-ellátás – laborral, CT- és MR-vizsgálatokkal együtt – tavaly alig több mint 200 milliárd forintból működött. További részletek a weboldalon.