Az egészségügyben is kezd mérséklődni az infláció

2013-ban viszont, hosszú ideje először, alig emelkedtek, sőt bizonyos területeken még csökkentek is az egészségügy dologi kiadásai. Az 1987-es évet alapul véve több mint harmincszorosára emelkedett az egészségügyi intézmények által beszerzett áruk és szolgáltatások átlagos árszintje. A kilencvenes évek elején előfordult, hogy a 40-50%-ot is meghaladta az éves egészségügyi infláció, igaz, 1991-ben a lakossági árindex is 135%-os volt – írja a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) árinformációs tájékoztatója nyomán a Világgazdaság – online.

Az árrobbanás jelentősen meghaladta az átlagos drágulást, hiszen 1987-hez viszonyítva a lakosság az akkori árak átlag több mint húszszorosáért tudja ma ugyanazokat az árukat beszerezni, illetve szolgáltatásokat megvásárolni. Az egészségügy fogyasztói kosarán belüli arányok persze eltérnek a lakosságitól. Míg az előbbiben a szolgáltatások, valamint a gyógyszerek és az orvosi eszközök, az utóbbiban az élelmiszerek és a szolgáltatások képviselik a legnagyobb arányt.

Az egészségügyi infláció kedvező alakulásában szerepe van annak, hogy az államosított kórházak számára a komoly kiadási tételt jelentő energia-, valamint gyógyszerbeszerzést részben már központosított közbeszerzésekkel bonyolítják, illetve hogy a kórházi gyógyszerek egyre nagyobb hányadát közvetlenül maga a finanszírozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vásárolja meg és biztosítja az intézmények számára. A közbeszerzéseken megfogott pénz azonban a kórházak éves dologi kiadásainak fél százalékát, a tízmilliárd forintot sem éri el, és a teljes képhez hozzátartozik az is, hogy az egészségügyi intézmények az utóbbi évek alacsonyabb árindexei mellett sem tudták megőrizni egyensúlyukat.