"Olyan nehezen irányítható struktúrák jöhetnek létre, amire pár év múlva az lesz a válasz, hogy hogyan lehet ezeket szétbontani.”
Év eleje óta három nagy centrum alatt működnek a fővárosi és Pest megyei kórházak. Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint a centralizáció rugalmatlanná teheti a létrejött hatalmas intézményeket - írja az infostart.hu.
Egy múlt év végén megjelent kormányrendelet szerint január 1-jétől három nagy központhoz tartoznak a Pest megyei kórházak a veszélyhelyzet ideje alatt. Így a Dél-pesti Centrumkórházhoz tartozik a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, a Péterfy Sándor Utcai és a ceglédi Toldy Ferenc Kórház, valamint és a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet. A második nagy központ az Új Szent János Kórház és Szakrendelő, ami alá a Szent Margit Kórházat és visegrádi rehabilitációs intézetet rendelték. A harmadik centrum kórházként a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat jelölték ki.
Külön rendelet készült a Honvédkórház irányításáról, ide az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, a váci kórház, a fővárosi Károlyi Sándor és az Uzsoki utcai, valamint a Kistarcsán lévő, Pest Megyei Flór Ferenc Kórház tartozik.
Mindez „működési és irányítási optimalizációnak, illetve centralizációnak látszik”, mondja Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász, a Miskolci Egyetem docense, aki szerint az egészségügyi személyzet, a beszerzések és a műszerállomány racionalizálása érdekében születhetett az intézkedés. A szakember azonban úgy látja, a centralizáció rugalmatlanná is teheti a létrejött központokat. „Tehát áteshetünk a ló túloldalára […], és olyan nehezen irányítható struktúrák jöhetnek létre, amire pár év múlva az lesz a válasz, hogy hogyan lehet ezeket szétbontani.”
Ugyanis menedzsment és gazdálkodási szempontból számos olyan kórház van, például a Bajcsy-Zsilinszky Kórház, az Uzsoki utcai kórház, vagy a Honvédkórház, amelyek önmagukban is elég nagy centrumok és gazdálkodási egységek, hogy optimálisan tudjanak működni. Tehát az, hogy össze kell hangolni a betegutakat és bizonyos fejlesztéseket, az teljesen triviális – fogalmazott. Ilyen szinten direktbe összevonni az irányítást, hogy egy főigazgató ennyi telephelyre odafigyeljen, és szervezze az ellátását, az ügyeletet és minden mást, menedzsment szempontból már-már túlmegy az optimumon.
Egy másik korábbi rendelet értelmében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ megszűnt, feladatait az Országos Kórházi Főigazgatóság vette át. Az új szerv a veszélyhelyzet ideje alatt a belügyminiszter irányítása alatt áll. A főigazgatósághoz tartozik a kórházak szakmai fenntartása, jóváhagyja az ellátási szerződéseket, kezdeményezhet kapacitás-átcsoportosításokat, módosíthatja, hogy egy-egy intézménynek mekkora legyen az ellátási területe, és milyen gyógyító feladatokat lásson el. Dózsa Csaba szerint a gyakorlat mutatja meg, hogy miként tud majd együttműködni az egészségügy irányításában jobbára már csak indirekt szabályozási, szakmapolitikai feladatokat ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Országos Kórházi Főigazgatóság.
„Ez kettős dolog: lehet azt mondani, hogy az országos kórházi felügyelet, a főigazgatóság innentől kezdve tud gyorsabban dönteni, hatékonyabban eljárni, mint amikor minisztériumi kontroll alatt működött csak és várta az utasításokat, igazából minden azon múlik majd, hogy hogyan fog tudni együttműködni egy miniszter, egy államtitkár és a főigazgatóság vezetője.”