Az egészségügyi ellátás úgy javult, hogy romlott

2010. és 2014. között a teljes népességben javult az egészségügyi ellátás hozzáférésével kapcsolatos mutató, miközben ezt az euróövezet tagállamai nem mondhatják el magukról. Ez azok arányát mutatja, akik arról számoltak be, hogy nem jutottak hozzá valamilyen egészségügyi vizsgálathoz az adott évben, mert például túl messzire kellett volna utazni az igénybevételhez, vagy túl hosszú volt a várólista - írta az azénpénzem.hu a Tárki Társadalmi Riportja nyomán.

Miközben azonban a többi visegrádi országban a közepes jövedelműeket kivéve valamennyi jövedelmi ötödben javult a hozzáférés, Magyarországon a népesség magasabb jövedelmű 60 százalékának ugyan javult, az alsó 40 százaléknak azonban romlott, a legszegényebb 20 százaléknak pedig jelentősen, közel 30 százalékkal romlott a hozzáférése. A teljes népességre vetített javulás tehát a hozzáférés egyenlőtlenségeinek elmélyülése mellett történt meg.

Az uniós országok közül pedig a legutóbbi mérések szerint a magyar lakosságnál csak a görög ház­tartások végső fogyasztásában nagyobb a közvetlen egészségügyi kiadások aránya. (Ez az összeg nem foglalja magában sem az egyének által fizetett társadalombiztosítási járulékot, sem az önkéntes biztosítás díját, illetve visszatérített összegeket.) Az OECD adatbázisa alapján a magyar lakosság végső fogyasztásának 4 százalékát tették ki a közvetlen egészségügyi kiadások 2013-ban, míg az OECD átlaga 2,8 százalék volt. További adatok a teljes cikkben