Az egészségügyi rendszer kockázatközösségen alapul, egyenlő esélyeket kellene biztosítania. Ez nem valósul meg.
Az Új Egyenlőség podcast második évadának első adásában a magyar egészségügyi rendszer működési problémáinak következményeiről, annak társadalmi hatásairól beszélgettek Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal.
Az egészségügyi rendszer kockázatközösségen, biztosítási elven alapul, amelynek mindenki számára egyenlő esélyeket kellene biztosítania. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy Magyarországon ez nem valósul meg. Több településen nincs betöltött háziorvosi praxis, ami a betegek első orvos-beteg találkozóját ellehetetleníti, vagy legalábbis elodázza.
Az állam által megszabott teljesítményvolumen-korlátok miatt a diagnosztikához való hozzáférés, ebből következően a megfelelő terápia kidolgozása is hónapokat csúszik. Ezen azok a betegek tudnak változtatni, akik elegendő jövedelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy a szolgáltatásokat piaci logikán megvásárolják. Ez azonban egyértelműen a társadalmi egyenlőtlenség növelését jelenti.
Az egészségügyi piramis csúcsán vannak a kórházak, amelyek Sinkó Eszter szakmai álláspontja szerint talán kevésbé növelik az egyenlőtlenséget, mint a korábbi fázisokban lévő intézmények.
A rendszer problémái a társadalom és a politika számára is ismertek. Ugyanakkor 2008 óta lényegében mindegyik politikai kurzus azt gondolja, hogy az átalakításnak sokkal nagyobb a politikai ára, mint a lehetséges nyereség. Ebből következően néhány szakmai fellángolástól eltekintve nem volt lehetőség reformok indítására.
A beszélgetés során megvizsgáltuk, mi volt a 2006–2010 közötti időszak egészségügyi veresége, és milyen politikai DNS-átkódolást okozott ez a Fidesz-kormányra nézve is - írták. A beszélgetés itt hallgatható meg