• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Az Egészségügyi Tudományos Tanács vizsgálja, történt-e ellátási hiba

Lapszemle 2024.02.20 Forrás: nepszava.hu
Az Egészségügyi Tudományos Tanács vizsgálja, történt-e ellátási hiba

Az igazságügyi szakértői testület csak akkor vizsgálódik, ha a magánszolgáltató a szakmai szabályainak nem megfelelő ellátást nyújtott.

Az egészségügyi magánellátók műhibáival a társadalombiztosításnak okozott károk megtérítésében lesz kulcsszerepe az Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (ETT) – erről tájékoztatta a Népszavát Mandl József akadémikus, a szervezet elnöke.

– Azt, hogy van-e ok-okozati összefüggés a magánszektorban történt ellátás, illetve utóbb az állami intézményben szükségessé váló kezelés között, azt a jogszabály kihirdetése után az ETT Igazságügyi Szakértői Testületének tagjai vizsgálják – mondta a lapnak Mandl József professzor. Hozzátette: erre azt követően kerülhet sor, ha már előzetesen bírósági ítélet vagy közigazgatási határozat megállapította, hogy a magánszolgáltatónál nyújtott ellátáskor „műhiba” történt, azaz a páciens kezelése nem a szakma szabályait betartva történt. Ha ez igazolódik, úgy a beteg az őt ért károk kompenzációjára tarthat igényt, illetve ha a társadalombiztosításnál is merültek fel jelentős költségek, akkor annak megtérítése is követelhető.

Mandl József emlékeztetett arra, hogy már tavaly év végén úgy módosult az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény, hogy ilyen esetekben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) visszamenőleg kérheti a magánszolgáltatóktól a térítést. Ezt a szabályt viszont csak a hatálybalépés után bekövetkezett egészségkárosodásokra lehet alkalmazni. Ám ahhoz, hogy a kormányhivatal „kiállíthassa” a számlát, tudnia kell, hogy melyek azok az ellátások, amelyek részben vagy egészben a „műhibával” függenek össze, és melyek azok, amelyek nem. Ennek pontos „leltározásához” több szakmai terület orvosi tapasztalatára van szükség. Miután az ETT-én belül működő Igazságügyi Szakértői Testület tagjai évtizedek óta foglalkoznak igazságügyi orvoslással, jelentős tapasztalatuk van bírósági, hatósági eljárásokban, a feladatra a társadalmi egyeztetésen lévő kormányrendelet ezt a testületet jelölte ki szakhatóságként.

A munkánk arra sem terjed majd ki, hogy mekkora összegű térítésre kötelezhető a magánellátó, csak arra, hogy történt-e szakmai szabályszegés és annak milyen következményei hárultak az állami egészségügyre - mondta.

Legolvasottabb cikkeink