"Az egyetlen női nőgyógyász voltam az osztályon"

Amikor a kilencvenes évek végén elkezdte a szakmát, egyedül ő volt női nőgyógyász a szegedi kórház szülészetén. Dr. Katona Renáta ma Szeged mellett Budapesten is vezet magánpraxist, a legtöbb páciensének évtizedek óta követi az életútját. Kiemelten foglalkozik az endometriózissal, amelyben személyesen is érintett. A doktornő hangsúlyozza, ma már senkinek nem lenne szabad meghalnia méhnyakrákban, mégis évente közel ötszáz nőt veszítünk el a betegség következtében. A szülész-nőgyógyásszal a hálapénzrendszerről, a szabad orvosválasztás megszűnésének árnyoldalairól és előnyeiről is beszélt az egy.hu portálnak. 

Hogy fogadták egyetlen nőként az osztályon?

Meglepetten és kétkedve. De amennyire ellenállt a szakma, annyira pozitívan fogadtak a betegek. Az osztályon összesen nyolcan voltunk nőgyógyászok, így nagyon gyorsan mélyvízbe kerültem. Sokat segítettek, mert az volt a cél, hogy hamar ügyeletre fogható, teljesértékű kolléga legyek. Az első igazi kihívás-szülésemnél egy medencevégű fekvésben elhelyezkedő babát kellett világra segítenem. Mikor a professzor úr átsétált a szülőszobán, megveregette a vállam és a következő tanácsot adta: „csak a feje el ne akadjon”. Akiknek nagyon sokat köszönhetek, azok a szülésznők; gyakorlatilag tőlük tanultam a szülészetet.   

Ma már a nőgyógyászati praxis mellett nem vezet szüléseket. Miért?

Azt gondolom, annak szabad szülést vállalni, aki nem programozza, nem indítja, hanem a nap 24 órájában heti hét nap rendelkezésre tud állni. Mikor anyuka lettem, előfordult, hogy csörgött a telefon hajnalban, miközben a gyermekem éppen lázas volt, és hűtőfürdőztük. Sajnos nem tudtam összeegyeztetni az anyaságot a folyamatos készenléttel, amit a szülészet megkövetel.

2021 elejétől megszűnt a hálapénz rendszere, de ezzel megszűnt az állami szülészeteken a szabad orvosválasztás is. Utóbbinak leginkább a hátrányairól lehet hallani.

A törvény értelmében a magánfinanszírozott és az állami ellátórendszert élesen el kell választani. Aki hozzám jár terhesgondozásra magánellátásban, annak a szülését nem is vezethetném le állami kórházban. Magánkórházakból egyre több van, de keveseknek elérhető ez az opció. A szabad orvosválasztás joga ugyan nem szűnt meg, de az értelmezésében nagy különbségek vannak. Az igény megvan a kismamák részéről, hogy olyan orvos legyen jelen, akibe a bizalmát helyezte, akivel végigcsinálta a terhesgondozást. Az én esetemben – mivel meddőséggel is foglalkozom – sokszor már egy tizenéves, erős kapcsolat van köztünk, mire valaki terhes lesz. Így ez egy nehéz dolog. A megváltozott rendszer ellen szól, hogy nem erre vagyunk szocializálva, sem a kismamák, sem a szülészorvosok. De a paraszolvencia megszűntetésének már régen itt volt az ideje. Ez a szakma és a páciensek részéről is kívánatos volt.

A teljes interjú az egy.hu portálján olvasható.