Az egykori mentőállomáson emlékeztek a bajtársak

1950. július elsejétől leltek otthonra a mentők a Péterfia utcán, s egészen 1972-ig, az új mentőállomás átadásáig.

Negyvenhét év után ismét mentőautó állt a Péterfia utca 28. alatti épületegyüttes udvarán: a mentőszolgálat munkatársai, a jelenlegi és az egykori bajtársak pénteken, a mentők napjához közeledvén e helyen gyűltek össze, hogy mostantól táblával emlékeztessenek arra: egykor ezen a helyen működött a debreceni mentőállomás - számolt be róla a haon.hu.

Köszöntőjében Korcsmáros Ferenc regionális mentőigazgató utalt arra: a debreceni mentésügy több mint száztíz éves történetében 22 évig szolgált mentőállomásként ez az ingatlan. Megemlékezésében Deák Sándor nyugalmazott mentőtiszt felidézte a debreceni mentésügy történetének főbb mozzanatait, kitérve arra: 1895-ben Szikszay Gyula tűzoltóparancsnok kérte fel dr. Derekassy Istvánt, hogy a tűzoltóságon belül mentőegységet hozzon létre, kiképezve tűzoltókat segítségnyújtásra, s végül 1906 szeptemberében kezdődhetett meg Debrecenben a szervezett mentés. Már nem sokkal ezután viszontagságos küldetéssel szembesültek az itteni mentők, hiszen már az első világháborúban 22 ezer sebesültet kellett ellátni és megfelelő helyre szállítani.

A mostani emlékállítás kapcsán Felkai Tamás mentőorvost idézve rámutatott: a mentőknek sokak életéhez van közük, de az ő nevüket nem fogják tudni, az ő munkájuk rejtett és névtelen – most azonban rövid időre kilépnek a névtelenségből.