Magyarországon is alkalmaznak doppingszereket a verseny- és a szabadidősportban is.
Az illegális, tiltott teljesítményfokozók szedése, adása többszörösen is a bűn kategóriájába tartozik. Egyrészt nyilvánvalóan csalás a tisztákkal szemben olyan versenyeken, ahol nemcsak a győzelemért, hanem forint- vagy éppen dollármilliókért küzdenek. Másrészt súlyosan károsítja az egészséget, fiatalon az életminőség romlásához, sőt hirtelen halálhoz is vezethet. Talán nem annyira köztudott, hogy a doppingszerek Magyarországon is hozzátartoznak a társadalom egy jelentős részének életéhez, a verseny- és a szabadidősportban is. Itthon a közelmúltban a kábítószernek számító kokain miatt szembesült a nyilvánosság a sportolók által használt illegális szerek használatának problémájával. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője az előadásain rendre meghökkenti hallgatóságát a tények és az esetek bemutatásával. A MACS vezetőjét a dopping hazai elterjedtségéről kérdezte a Magyar Nemzet – online.
A doppingellenőrzés során a találati arány nem tükrözi a valós képet – emelte ki a doktornő, aki ellmondta azt is, a 2012-es londoni olimpia után David Howmannek, a WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) általános igazgatójának sem volt könnyű saccolnia mérési módszerek hiányában, de az internet és különböző fórumok, adatok alapján úgy vélte, a sportolók tíz-harminc százaléka használ doppingot (ez a becslés Magyarországra is érvényes). Ehhez képest a tízezer-ötszáz londoni olimpikonból tizennégyen buktak meg, nagy általánosságban pedig másfél százalék a pozitív esetek száma. Hatalmas tehát a különbség a valószínűsíthetően doppingolók és a pozitív esetek száma között. Az analitika nem tükrözi a valódi arányt. A teljes interjú