Az elhízás betegség, mégis kirekesztés jut a túlsúlyosoknak

Az orvostudomány már elfogadta, hogy a túlsúly veszélyes krónikus betegség – az állam és a társadalom még nem. A világ az egészségesekre van berendezve, a kövér embereknek mind a gyógyulás, mind a társválasztás, mind a munkahelykeresés nehezített terep. Egy elhízástudományi szakembert és egy túlsúllyal élő, az elhízottak jogaiért kiálló aktivistát kérdezett a 24.hu a helyzetről.

Az elhízott ember keveset mozog és sokat eszik – állítja a közkeletű vélekedés, ami viszont Halmy Eszter szerint többnyire tévedés. Mint mondja, korábban orvosok is megmosolyogták ezt a problémát, és túlevéssel, vagyis magatartászavarral magyarázták. Azt tanácsolták a túlsúlyos embereknek, hogy nassoljanak kevesebbet, mozogjanak többet. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű: az elhízott ember nem azért nem fogy le, mert nem akar – hiszen szinte mindenki, akit zavarni kezd a testsúlya, megpróbálkozik a fogyással.

Halmy Eszter elhízástudományi szakemberrel, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnökével az irodájában beszélgetünk. Szerinte az elhízást „zsírbajnak” is lehet nevezni, hiszen a zsírszövet kóros felszaporodásáról van szó, amit anyagcserezavar okoz. Az obezitológia, más néven elhízástudomány közel harminc éve önálló tudományterület. „Sajnos még napjainkban is egyszerre a senki földje, és mindenkié”, mondja az obezitológus. Állítása szerint ma már teljes körű az orvosok megegyezése abban, hogy az elhízás komplikált és a legtöbb esetben visszatérő betegség; a legjobb megelőzni, de ha egyszer kialakult, akkor különböző szakterületek képviselőinek (dietetikus, mozgásterápeuta, szükség esetén szakpszichológus, pszichiáter, súlyos esetben sebész) összehangolt munkájára van szükség a folyamat megállításához vagy visszafordításához.

További részletek a cikkben.