„Még az egészségügyben is megtörténik, hogy nem veszik a mentális betegeket komolyan”.
Milyen egy depressziós ember? Lusta és hisztérikus? Félni kell egy skizofréntől? Már Magyarországon is dolgozik szakmai munkacsoport annak érdekében, hogy ne ilyen és ehhez hasonló kérdések merüljenek fel bennünk, ha pszichiátriai betegséggel élő emberekre gondolunk - írja az nlc.hu.
Kata középsúlyos depresszióban szenvedett, pár hétig kórházi kezelésre is szorult. Ott az orvos az első napon figyelmeztette őt és betegtársait, hogy saját érdekükben soha, sehol nem meséljenek arról, hogy megjárták a pszichiátriát, és még véletlenül se posztoljanak erről a közösségi médiában. Kata később a munkahelyén sem említette a betegségét, de az egyik munkatársnőjéről kiderült, hogy szintén depressziós. Ezek után megindult a teljes meg nem értést sugározó sugdolózás a lányról, az egyik kolléga egyszer Kata előtt nevezte hisztériásnak őt. Kata a depresszióban szenvedő lány védelmére kelt, megpróbálta elmagyarázni, hogy ez egy betegség, aminek testileg is kimutatható okai vannak, például a kortizol nevű hormon hiánya. A szavai a totális meg nem értésbe ütköztek, Kata azt mondja, már ezért is örül, hogy saját depresszióját mindig is tabuként kezelte munkahelyi környezetben.
„Még az egészségügyben is megtörténik, hogy nem veszik őket komolyan”
A pszichiátriai ellátásban dolgozó orvosok, pszichológusok vagy más szakemberek számára egyáltalán nem ismeretlen jelenség a mentális betegekkel szembeni előítélet, az emberek egy jelentős része valamiféle gyengeséggel vagy jellemhibával azonosítja ezeket a kórképeket, rosszabb esetben pedig egyenesen potenciális veszélyforrásként kezeli a pszichiátriai pácienseket. „Magyarországon nem létezik átfogó antistigma program” – tudjuk meg dr. Haluska-Vass Edittől, a Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika tanársegédjétől, klinikai szakpszichológusától. „Pedig külföldön az ilyen jellegű kezdeményezések nagyon jól működnek, például Ausztráliában vagy Nagy-Britanniában. Az utóbbi országban a közösségi médián keresztül igyekeznek ismereteket terjeszteni, de iskolákban és munkahelyeken is tartanak tréningeket. Ausztráliában a média közvetlen alakítására is van példa. Ezek a programok utólag javaslatokat tesznek egy már megjelent médiatartalom megváltoztatásával kapcsolatban, ha az stigmatizál pszichiátriai betegséggel élőket.”
További részletek a cikkben.