Az ember ősellensége: a szúnyog

Használt zokni és emberszag is felhasználható: a szúnyogkutatásban minden eszköz megengedett, hiszen halálos kórok terjesztőiről van szó. Szerencsére idehaza a felmelegedés ellenére sem okoznak még trópusi betegségeket a szúnyogok - írta a hvg.hu.

Magyarországon 2015 óta működik a szúnyog-surveillance rendszer. Ezt az Országos Epidemiológiai (járványtani) Központ kezdte, majd annak megszűnése, 2017 óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma folytatja. A program célja, hogy nyomon kövessék az idehaza nem őshonos és járványügyi szempontból esetleg számottevő csípőszúnyogfajokat. Az Emmitől azt tudtuk meg, hogy az ázsiai bozótszúnyog (Aedes japonicus) és a koreai szúnyog (Aedes koreicus) már megtelepedett nálunk, de csak néhány, körülhatárolt területen. Ezek járványügyi szerepe pedig a nemzetközi szakirodalom szerint még vitatott – mondják a minisztériumban. A fertőzések terjesztése szempontjából fontosabb ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) csak „pontszerűen fordul elő”, és bizonytalan, hogy megél-e nálunk.

„Az említett szúnyogfajok felbukkanásából adódó járványügyi kockázat csekély, főként azért, mert az általuk esetleg terjesztett vírusos megbetegedések (dengue, chikungunya, zika) kórokozói hazánkban nincsenek jelen” – foglalják össze a jelenlegi helyzetet az egészségügy felelősei. Bajok és megoldások a teljes cikkben