• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az emberek lehettek a felelősek a pestisjárványért

Lapszemle 2019.01.04 Forrás: hvg.hu
Az emberek lehettek a felelősek a pestisjárványért

Az eddig hibáztatott patkányok helyett az emberek voltak a felelősek a járvány kitöréséért?

Egy 1900-as glasgow-i pestisjárványt vizsgálva arra jutottak az oslói egyetem kutatói, hogy az eddig hibáztatott patkányok helyett az emberek voltak a felelősek a járvány kitöréséért - írja a BBC nyomán a hvg.hu.

Glasgow-ban a járvány 1900-ban csak 35 embert betegített meg és 16 emberrel végzett, a megállításához komoly fertőtlenítési rendelkezéseket vezettek be a tömegközlekedési járműveken, de még a pénzérméket is fertőtlenítették, és több száz patkányt is kiirtottak, holott a patkányokon nem is találták meg a pestis kórokozóját.

A helyi hatóságok már akkor arra gyanakodtak, hogy patkánybolhák helyett emberről emberre terjedhet a betegség valamilyen vérszívó által, most pedig az oslói egyetem kutatói ugyanerre jutottak a Royal Society Open Science nevű folyóiratban publikált tanulmányukban.

A kutatók korabeli orvosi feljegyzéseket elemezve bebizonyították, hogy az új megbetegedések legnagyobb százalékban a betegekkel kapcsolatba lépőknél jelentek meg. Az első beteg egy halkereskedő nő volt az unokájával, ezután pedig azok kapták el a betegséget, akik meglátogatták őt, családtagok és a környéken lakók. A betegség valószínűleg az emberi bolhák és tetvek révén terjedhetett tovább, ehhez viszont tartós és közeli kapcsolat szükséges a két ember között, vagy egy otthonban kell tartózkodniuk, vagy például ruhát cserélni. A teljes cikk itt olvasható