• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az emberi érintés fontos marad

Lapszemle Forrás: nepszava.hu

Eddig senki sem készítette fel az orvosokat a digitális kommunikációra, az új technológiák használatára.

Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, genetikus, nemzetközi díjnyertes blogger, a világ első közösségi médiáról és orvoslásról szóló egyetemi kurzusának oktatója a Semmelweis Egyetemen, és a Wall Streeten is kiállított Webicina.com orvosi online szolgáltatás alapítója. Mindössze 29 éves, de már a CNN főoldalán is publikált. Szeretné segíteni, hogy a hagyományos egészségügy és a digitális technológia egymásra találjon, és a digitális orvosi eszközök beépüljenek a mindennapi orvosi gyakorlatba. Dr. Meskó Bertalannal a Népszava – online készített interjút.

Dr. Meskó Bertalan azon első kérdésre, hogy mivel is foglalkozik egy orvosi jövőkutató, így válaszolt: – Engem csak az orvostudomány és az egészségügy jövője érdekel. Nem jósolok, hanem válogatok a mai trendekből és megpróbálok a meglévő ismeretek alapján ismeretlen dolgokra következtetni a jövőre nézve. Követem a több ezer irányzatot, ezekből eddigi tapasztalataimra hagyatkozva kiválasztom a lehető legfontosabbakat, és igyekszem azokat behozni a mindennapi klinikai gyakorlatba. Sok előadást tartok, idén 110-et, tanítok a Semmelweisen, a Stanfordon mesterkurzust vezetek, könyvet írok Útmutató a jövő orvoslásához címmel nemzetközi piacra. Több száz szakértővel, innovatív cégekkel vettem fel a kapcsolatot, hogy megtudjam, melyek a fontos trendek most, mi a szerepük az orvoslásban. Minderre muszáj felkészíteni a beteget, az orvost, az ápolót, a medikust. Azt szeretném bebizonyítani – folytatta dr. Meskó –, hogy az innovatív technológiák használata az orvoslásban nem jár az orvos-beteg fizikai kapcsolatának elvesztésével. Az emberi érintés továbbra is fontos marad. Ezt a fajta viszonyt nem lehet elveszteni, mert akkor a lényeg vész el, de a technológiát, az újabb lehetőségeket is meg kell tanulnunk használni.

Arra a kérdésre, hogy hogyan fogadja ezt a gondolatot a magyar orvostársadalom, az orvosi jövőkutató így reagált: – Ma még sok helyen ellenállnak. De ez nemcsak magyarországi, hanem globális tapasztalat. Eddig senki sem készítette fel az orvosokat a digitális kommunikációra, az új technológiák használatára. A Semmelweisen a kurzusaim már erről is szólnak. Mind kevésbé érvényes a klasszikus, merev, piramisszerű rendszer, az érezhető alá-fölé rendeltséggel, viszont egyre többször látni, hogy partneri viszony alakul ki orvos és betege között, az utóbbiak az úgynevezett „e-páciensek", akik a digitális eszközöket is használni akarják stratégiával. Így időt és energiát spórolnak meg, jobb kérdéseik vannak és a gyógyulás felelősségét is megosztják, ahelyett hogy azt az orvosra hárítanák át. Ez igazi egyensúlyi helyzet, ahol az a cél, hogy a páciens ne csak a betegséggel, hanem az egészséggel is foglalkozzon. A döntéseket azonban közösen hozzák meg, innen a partneri viszony. Az ilyen pozícióváltások, persze sohasem mennek könnyen.

A teljes interjú a Népszava – online, Tudomány rovatában olvasható!