1993-ra az épületek kiürültek, és azóta is ugyanúgy állnak, arra várva, hogy újra élet költözzön beléjük.
Az Észak-Pesti Kórház története igencsak érdekes és tragikus. Az épületegyüttes az 1900-as évek legelején Baumgarten Sándor és Herczeg Zsigmond tervei alapján idegszanatóriumnak épült. Ezt követően munkáskórházzá alakították, a későbbi építkezéseket követően pedig légúti betegeket kezeltek itt. Az 1920-as években zajló fejlesztéseket maga Horthy Miklós kormányzó is megtekintette. Mivel az évek során a kórház egyre jobban felszereltté vált, így a II. világháborút követően a Vörös Hadsereg kisajátította azt, s ez lett a szovjetek egyik budapesti egészségügyi intézménye - írt a kórházról most a borsonline.hu.
Ekkor további építkezések indultak moszkvai megrendelésre. Katonai kórházi mivolta miatt a komplexumban alagútrendszert, lőteret is kialakítottak. Emellett pedig 1985-re megépült a sebészeti szárny, amely 4000 négyzetméterével igazán tekintélyt parancsoló betontömb a mai napig.
A szovjetek kivonulásakor az állam ugyanis túlzottan drágának tartotta megvásárolni az igencsak korszerű kórházi eszközöket, így hagyták, az oroszok hadd vigyenek el mindent. 1993-ra az épületek kiürültek, és azóta is ugyanúgy állnak, arra várva, hogy újra élet költözzön beléjük. Vagy hogy lebontsák őket. A XV. kerületi önkormányzat egyébként évek óta küzd a terület újrahasznosításáért. Sipos Gábor főépítész a Bors érdeklődésére elmondta, a településfejlesztési terv keretén belül elkészültek azok az elképzelések, amelyek segítségével újjászülethet az Észak-Pesti Kórház. Tervek a teljes cikkben