Sok helyen a szűkös keretek miatt a betegellátásba forgatják be az étkeztetési forrásokat.
Több kórházban is a betegellátásba forgatják be az étkeztetési költségeket a szűkös keretek miatt, ezért találkozhatunk olykor horrorisztikus fotókkal a kórházi ételekről. A Hír TV online-nak nyilatkozó, névtelenséget kérő forrás arról beszélt, a rendszer csak azoknál a kórházaknál működik, amelyeknek saját konyhájuk van, nem a közétkeztetésből kapják az ételt.
„Ugye a rendszer úgy működne, hogy egy beteg étkeztetésére jut napi – most mondok valamit – 500 forint, és az ellátására pedig 3000. Ehelyett azt mondják, hogy itt van X millió forint az egész hónapra mindennel együtt. Aztán ha az átlagosnál például több beteg van, akkor nyilván kevesebb jut egy fő étkeztetésére, és nyilván az étel is olyan lesz” – mondta a történésekre rálátó informátor.
Azon kórházak esetében, amelyek a közétkeztetésből kapják az ételt, máshogy működik a matek: „itt ugye nem csak a kórházi étkeztetésre kell gondolni, az óvodákban, iskolákban is így megy.” A forrás szerint az egyes szolgáltatók itt kétfelé bontják a költségeket: egyfelől a nyersanyag árára, másrészt pedig a saját egyéb költségeikre (a többi között például rezsire, szállításra). Mivel előbbin nemigen lehet spórolni, ezért a pályázatokban az egyéb költségekkel „játszadozva” próbálnak előnyhöz jutni, és megnyerni egy-egy tendert. Igen ám, de a tényleges egyéb költségek valójában nem változnak, így a forrás szerint annak érdekében, hogy ezekből kevesebbet lehessen beírni a pályázati anyagba, a cégek túlárazzák a nyersanyagokat.
„Általában 150-160 százalékos áron szerzik be a nyersanyagokat, így le tudják csökkenteni papíron az egyéb kiadásokat. Végül pedig a túlárazás egy részét a beszerző visszakapja, általában 30-40 százalékért működnek ezek” – vázolta az informátor.
Napi 550 forint a norma
Egy beteg háromszori étkeztetésére legfeljebb 550 forint jut naponta. Az egyik egészségügyi szakszervezet alelnöke azt mondja: ritka, hogy ennyi pénzből jól főzzenek. „Vagy a minőség, vagy mennyiség. ’99-es a szabályozás, azt gondolom, hogy ha ezt az összeget a duplájára emelnék, még akkor sem lenne megfelelő, de mégis változás történne” – mondta Bencsik Andrásné, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke.
További részletek a cikkben.