• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Az étkeztetés látja kárát a kórházi forráshiánynak

Lapszemle 2018.04.18 Forrás: hirtv.hu
Az étkeztetés látja kárát a kórházi forráshiánynak

Sok helyen a szűkös keretek miatt a betegellátásba forgatják be az étkeztetési forrásokat.

Több kórházban is a betegellátásba forgatják be az étkeztetési költségeket a szűkös keretek miatt, ezért találkozhatunk olykor horrorisztikus fotókkal a kórházi ételekről. A Hír TV online-nak nyilatkozó,  névtelenséget kérő forrás arról beszélt, a rendszer csak azoknál a kórházaknál működik, amelyeknek saját konyhájuk van, nem a közétkeztetésből kapják az ételt.

„Ugye a rendszer úgy működne, hogy egy beteg étkeztetésére jut napi – most mondok valamit – 500 forint, és az ellátására pedig 3000. Ehelyett azt mondják, hogy itt van X millió forint az egész hónapra mindennel együtt. Aztán ha az átlagosnál például több beteg van, akkor nyilván kevesebb jut egy fő étkeztetésére, és nyilván az étel is olyan lesz” – mondta a történésekre rálátó informátor.  

Azon kórházak esetében, amelyek a közétkeztetésből kapják az ételt, máshogy működik a matek: „itt ugye nem csak a kórházi étkeztetésre kell gondolni, az óvodákban, iskolákban is így megy.” A forrás szerint az egyes szolgáltatók itt kétfelé bontják a költségeket: egyfelől a nyersanyag árára, másrészt pedig a saját egyéb költségeikre (a többi között például rezsire, szállításra). Mivel előbbin nemigen lehet spórolni, ezért a pályázatokban az egyéb költségekkel „játszadozva” próbálnak előnyhöz jutni, és megnyerni egy-egy tendert. Igen ám, de a tényleges egyéb költségek valójában nem változnak, így a forrás szerint annak érdekében, hogy ezekből kevesebbet lehessen beírni a pályázati anyagba, a cégek túlárazzák a nyersanyagokat.

„Általában 150-160 százalékos áron szerzik be a nyersanyagokat, így le tudják csökkenteni papíron az egyéb kiadásokat. Végül pedig a túlárazás egy részét a beszerző visszakapja, általában 30-40 százalékért működnek ezek” – vázolta az informátor.

Napi 550 forint a norma

Egy beteg háromszori étkeztetésére legfeljebb 550 forint jut naponta. Az egyik egészségügyi szakszervezet alelnöke azt mondja: ritka, hogy ennyi pénzből jól főzzenek. „Vagy a minőség, vagy mennyiség. ’99-es a szabályozás, azt gondolom, hogy ha ezt az összeget a duplájára emelnék, még akkor sem lenne megfelelő, de mégis változás történne” – mondta Bencsik Andrásné, a Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink