Az európai átlag alatti átoltottsággal menetelünk a negyedik hullámba

A múlt héten 79 százalékkal nőtt a magyarországi koronavírusos esetek száma, a negyedik hullám hazánkba is bejelentkezett. Ám ha mindenki számára elérhető a vakcina, az állam mondhatja: a ti döntésetek, ha nem kértek védőoltást. Vállaljátok a következményeit? Mi legyen a gyerekekkel a tanév kezdetén? Milyen példát kövessünk: a britet, amely szerint öt víruspozitív gyereknél függesztik csak fel az oktatást, mert a vírus kevéssé veszélyes a tanulókra, a gyerekeknek pedig már nem kell megvédeniük a szüleiket? Vagy Izraelét, amelynek fertőzött területein be sem léphetnek az iskolába a legalább 70 százalékban át nem oltott osztályok? Ausztriáét, ahol minden iskolást kötelezően tesztelnek a tanév elején, mert attól rettegnek, hogy a jelenlegi napi ezres esetszám az iskolakezdés miatt még jobban belobbanhat? Melyik a helyes út? Magyarország minden idézett ország példájától eltér: a negyedik hullámba az európai átlag alatti átoltottsággal vágunk bele, írja a Válaszonline.

A delta új kórokozó, fogalmunk sincs, mit csinál a gyerekek közösségeiben. A skót példa esetleg intő lehet: ott hetekkel előbb megkezdték az oktatást, és azóta csaknem duplázódott a napi esetszám nálunk. Az 5,5 milliós Skóciában napi hat-hétezer új koronavírusos esetet találnak. 

Nálunk maszk nélkül kezdhetik majd a gyerekek a tanévet – jelentette be Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) vezetője, de a jogszabályok szerint önkéntesen lehet maszkot viselni. Nem hallani ingyenes, tömeges tesztekről, az osztályokba beállított légtisztítóberendezésekről. Szerencsére 12 éves kor fölött mindenki hozzájuthat az oltáshoz, ezért csak az annál fiatalabbak körében lehet számítani a korábban megszokott korlátozásokra.

Óvatosságra pedig lenne ok. Ezt mindenki rögtön megértheti, aki végigpörgeti az ECDC heti jelentését. Az új fertőzöttek életkori megoszlása mindenütt nagyon hasonló ott, ahol már érzékelhető a negyedik hullám: a 15-24 évesek és a gyerekek vonala tör a legmagasabbra, hiszen ők a legkisebb arányban oltottak. A 70 évnél idősebbek generációinál pedig alig érzékelhető a növekedés – lévén ott a legtöbb országban sikerült 80-100 százalékos átoltottságot elérni, írja a lap.