Az évtized politikai kuruzslása: a nagy rokkantbotrány

Ki nem beszélt, tömeges igazságtalanságot segítettek feltárni a Válasz riportjának szereplői: az állam hosszú éveken át úgy spórolt a rokkantnyugdíjakon, hogy a betegek csak papíron lettek egészségesebbek. Az Alkotmánybíróság nemrég két határozatban is úgy találta, hogy a 2012-es rokkantszabályozás alapjogokat sért, ezért március 31-ig új törvényt kell írni. Riport „csodás gyógyulásokról” és politikai kuruzslásról.

Egy másodperc alatt változott meg minden. A járdán állt. Csattanást hallott. Autó csapódott neki a villamosnak. A kocsi aztán úgy pattant le a hatalmas járműről, mint egy darab kő. Az autó egyenesen a járda felé tartott, a következő pillanatban a ház falának ütközött. A becsapódást alig fékezte valami. Az a valami az ő lába volt.

Közel hetven napig feküdt a baleseti sebészeten, mire szétzúzódott balját, majd kórházi fertőzését is rendbe rakták. Egy évig volt táppénzen a sorozatos műtétek miatt. Azt gondolnánk, annál nagyobb baj nem érhet valakit, hogy egy figyelmetlen sofőr hibája miatt egy életre mozgássérültté válik. De, érhet. Ha az állam a csőd felé lavírozza magát, és eldönti: onnan szerez pénzt, ahol a legvédtelenebb emberek vannak. A rokkantaktól.

A gazdasági fellendülés és a gigaberuházások korában már nehéz emlékezni erre a korszakra, pedig 2004 és 2012 között pontosan ez történt. Mindig kapott valami szép elnevezést a megszorítás: a Gyurcsány-kabinet rehabilitációs programnak, az Orbán-kormány Széll Kálmán Tervnek hívta. (...)

Nem akarjuk az olvasót szükségtelen részletekkel terhelni, így csak a lényeg: a szakértői véleményekben az illető betegségei mellé százalékos értéket rendelnek, hogy mondjuk a lába 10, a szíve 20, mozgásszervi problémája megint 20 százalékos egészségkárosodásnak felel meg, majd ezeket összeszámolják. A 10+20+20 a matematikában 50, a rokkantügyben viszont kevesebb: az eredmény úgy jön ki, hogy egy képletbe kell beírogatni a százalékos értékeket. A szakértők és a rokkantügyekben eljáró bírók egy része pánikrohamot kap a képlet láttán, ezért rendre kihagyják a szakvéleményekből, hogyan jött ki az eredmény. Előfordul, hogy nem is minden betegséget vesznek figyelembe, mert minél több kórság gyötri a kérelmezőt, annál bonyolultabb a számítás.

Nagy Norbert is így járt, nála éppen 30 százalékot felejtett ki a korábbi szakértő akkor, amikor 67 százalék volt a rokkantnyugdíj megállapításánál a határérték. Vagyis rokkant volt akkor is, amikor nem volt rokkant.

Csakhogy több mint tíz évébe került, mire jogilag is sikerült elismertetnie ezt a tényt, és számtalan peren, vizsgálaton keresztül megkapta az ellátást. Az alig 50 ezer forintot.

Emberek tízezrei számolhatnak be hasonló tortúráról, miután az egymást követő kormányok – és ebben bal- és jobboldal között nincs különbség – a megszorítások részeként megsarcolták a rokkantnyugdíjakat. Igaz, komoly visszaélések, csalások, vesztegetési botrányok is előfordultak ezen a területen, de ami történt, ahhoz hasonlítható, mintha a pénzhamisítók ellen úgy védekeznének, hogy eredeti bankjegyeket is érvénytelennek minősítenének.

A sort a Gyurcsány-kabinet kezdte még a kétezres években, amikor egy jól hangzó tétellel azt mondták, ezután nem az egészségkárosodás, hanem a megmaradt munkaképesség alapján minősítik az embereket. A szép mondatok mögött egy lenyúlt amerikai kódkönyv állt, egyszerűen lemásolták a világ egyik legdrágább egészségügyét működtető ország rendszerét. A 2008 és 2012 nyara közötti időszakban 43 ezer embert minősítettek a korábbi rokkantak közül a munkaerőpiacra visszavezethetőnek – a legnagyobb válság idején, amikor még az egészségesek sem kaptak munkát.

Történetünk szempontjából fontosabb, hogy az Orbán-kormány ott folytatta, ahol a Gyurcsány-kabinet abbahagyta: a Széll Kálmán-terv révén 2012-ben 88 milliárd, 2013-ban pedig 117 milliárd forintot akart megtakarítani a rendszeren. Így alakult, hogy ha valaki Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor szentté avatását kezdeményezné, ahhoz a csodás gyógyulásokról szóló dokumentumok ezreit lehetne benyújtani. A teljes riport itt olvasható