Az idei esztendő volt az egészségügy fekete éve

Évente kétmilliárd forint veszteséget jelent a költségvetésnek, hogy a betegeket nem a megfelelő üzemméretű ellátóhelyen kezelik.

Az idei volt az egészségügy fekete éve, többnyire így foglalták össze a hazai betegellátást egy egészségügyi konferencián. Alulfinanszírozottságtól szenvednek az intézmények, mondta Sinkó Eszter közgazdász. Ráadásul a költségvetésnek kétmilliárd forint veszteséget okoznak azok a betegek, akik nem megfelelő minőségű ellátást kapnak, írja az economx.hu.

Egy nem jól működő motorba ne tegyünk végtelen mennyiségű üzemanyagot, hanem előtte javítsuk meg, így jellemezte a hazai egészségügyet Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ mesteroktatója a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján.

Évente kétmilliárd forint veszteséget jelent a költségvetésnek, hogy a betegeket nem a megfelelő üzemméretű ellátóhelyen kezelik, nem megfelelő minőségű ellátást kapnak. Nincs szükség ennyi szülészetre, fülészetre vagy sebészetre, inkább centralizálni kell ezeket az osztályokat, mondta a mesteroktató. Példaként említette, hogy az aktív fekvőbetegellátás finanszírozottság tekintetében 9 százalékos mínuszban van, a krónikus fekvőbetegek ellátása pedig 27 százalékos mértékben van alul finanszírozva.

Úgy véli, hogy előzetes és normatív alapú finanszírozásra lenne szükség az egészségügyben, nem pedig az év végi kórházkonszolidációra, mondta a mesteroktató.

Az jó hír, hogy a kórházak adóssága 2024-ben a becslések szerint 40 milliárd forinttal alacsonyabb lehet, a szerkezeti rendszer átalakítása miatt, például azért mert a KEF-hez került az üzemeltetés.

Magyarországon először 2002-ben kaptak a kórházak egy nagyobb összegű konszolidációt, 3 milliárd forintot. 2009-ben megváltozott a finanszírozás, durván 25 milliárdos hiány keletkezett egy megváltozott elszámolás technika miatt. 2010-ben pedig már 40 milliárd forint hiány keletkezett, sorolta Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász. Hangsúlyozta: 2011-2012-ben folyamatosan csökkent a kórházigazgatók mozgástere az államosítás után. Amíg önkormányzati tulajdonban voltak az intézmények sokkal nagyobb mozgástérrel rendelkeztek az igazgatók.

A közgazdász szerint az államosítás után meg lehetett jósolni, hogy a kórházigazgatók majd felteszik a kezüket, mert majd az állam megoldja a problémákat.

További részletek az economx.hu-n.