Az okoseszközök hatásai a gyermekekre, a szülő–gyermek kapcsolatra és a szülők önértékelésére.
A kutatás a Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait méri fel. Az eredmények alapján az okoseszköz-használat a településen is problémás, amely a szülő–gyermek kapcsolatot és a szülő önértékelését is negatívan befolyásolja, olvasható a kutatók összefoglalója a MedicalOnline-on.
Minta és módszerek
Kutatásunkban a Nógrád vármegyei Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait vizsgáltuk és azt, hogy ez milyen hatással van a szülő–gyermek kapcsolatra és a szülők önértékelésére. Az online kérdőívet összesen 24 szülő töltötte ki, amely az érintett populáció csupán 35%-a. Vizsgálatunk prospektív, kvantitatív vizsgálat volt, amely online kérdőíves formában valósult meg. A kérdőív első felében a demográfiai adatokat vizsgáltuk, míg a másik felében a mélyebb összefüggések feltárására irányuló kérdéseket dolgoztunk ki. A kitöltésre két héten keresztül volt lehetőség, 2022. 10. 17-től 2022. 10. 31-ig. Az elemzést Microsoft Excel 2010-es verzióval végeztük el.
A kutatás első hipotézise arra irányult, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei több időt töltenek képernyőhasználattal egy nap, mint az iskolázottabb szülők gyermekei. Továbbá feltételeztük, hogy azok a szülők, akik napi 3 óránál többet használják az érintőképernyős eszközeiket és a televíziót, kevesebbet tudnak a gyermekeikre koncentráltan figyelni (H2). Mivel Karancskeszi észak-magyarországi település lévén a szegényebb és elmaradottabb környékek egyikéhez tartozik, ezért valószínűsítettük, hogy a lakosok egyáltalán nem vagy csak részben találkoztak a WHO és AAP ajánlásaival egy-egy internetes cikk erejéig vagy a közösségi média felületein néhány mondatban.
Eredmények
Az eredményeinkből kiderül, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők kevesebbet használják (átlagosan 2,5 óra) a kérdőívben felsorolt okoseszközöket, mint az alacsonyabb végzettségűek. Közülük a legtöbbet az érettségi nélküli szakmunkás vagy szakiskolát végzettek (4 óra), majd az érettségivel rendelkezők és a befejezett/befejezetlen 8 általános iskolát végzett szülők használják az IKT eszközöket.
Az eredmények alapján összefüggés van a szülők és gyermekeik eszközhasználata között. Azoknak a szülőknek, akik többet használják a különféle eszközöket, a gyermekeik képernyő előtt töltött ideje sem fog kirívóan eltérni. Változás tapasztalható azonban az szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek, illetve a 8 általánossal rendelkezők gyermekeinek eszközhasználatában. A szakmunkások gyermekei több időt töltenek a képernyők előtt, mint a 8 általánossal rendelkezőké.
A teljes információ a cikkben.