• nátha
    • Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

      Kevés bosszantóbb dolog van a náthánál

    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

      Polgármesteri nyílt levél: mikor működhet az egynapos sebészet Újbudán?

    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

Az IKT eszközök használatának negatív következményei

Lapszemle 2025.07.11 Forrás: MedicalOnline
Az IKT eszközök használatának negatív következményei

Az okoseszközök hatásai a gyermekekre, a szülő–gyermek kapcsolatra és a szülők önértékelésére.

A kutatás a Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait méri fel. Az eredmények alapján az okoseszköz-használat a településen is problémás, amely a szülő–gyermek kapcsolatot és a szülő önértékelését is negatívan befolyásolja, olvasható a kutatók összefoglalója a MedicalOnline-on.

Minta és módszerek

Kutatásunkban a Nógrád vármegyei Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait vizsgáltuk és azt, hogy ez milyen hatással van a szülő–gyermek kapcsolatra és a szülők önértékelésére. Az online kérdőívet összesen 24 szülő töltötte ki, amely az érintett populáció csupán 35%-a. Vizsgálatunk prospektív, kvantitatív vizsgálat volt, amely online kérdőíves formában valósult meg. A kérdőív első felében a demográfiai adatokat vizsgáltuk, míg a másik felében a mélyebb összefüggések feltárására irányuló kérdéseket dolgoztunk ki.  A kitöltésre két héten keresztül volt lehetőség, 2022. 10. 17-től 2022. 10. 31-ig. Az elemzést Microsoft Excel 2010-es verzióval végeztük el. 

A kutatás első hipotézise arra irányult, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei több időt töltenek képernyőhasználattal egy nap, mint az iskolázottabb szülők gyermekei. Továbbá feltételeztük, hogy azok a szülők, akik napi 3 óránál többet használják az érintőképernyős eszközeiket és a televíziót, kevesebbet tudnak a gyermekeikre koncentráltan figyelni (H2). Mivel Karancskeszi  észak-magyarországi település lévén  a szegényebb és elmaradottabb környékek egyikéhez tartozik, ezért valószínűsítettük, hogy  a lakosok egyáltalán nem vagy csak részben találkoztak a WHO és AAP ajánlásaival egy-egy internetes cikk erejéig vagy a közösségi média felületein néhány mondatban. 

Eredmények

Az eredményeinkből kiderül, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülők kevesebbet használják (átlagosan 2,5 óra) a kérdőívben felsorolt okoseszközöket, mint az alacsonyabb végzettségűek. Közülük a legtöbbet az érettségi nélküli szakmunkás vagy szakiskolát végzettek (4 óra), majd az érettségivel rendelkezők és a befejezett/befejezetlen 8 általános iskolát végzett szülők használják az IKT eszközöket.

Az eredmények alapján összefüggés van a szülők és gyermekeik eszközhasználata között. Azoknak a szülőknek, akik többet használják a különféle eszközöket, a gyermekeik képernyő előtt töltött ideje sem fog kirívóan eltérni. Változás tapasztalható azonban az szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek, illetve a 8 általánossal rendelkezők gyermekeinek eszközhasználatában. A szakmunkások gyermekei több időt töltenek a képernyők előtt, mint a 8 általánossal rendelkezőké.

A teljes információ a cikkben.