A nátha kevésbé drasztikus lefolyású betegség, mint az influenza, hosszabb kezdeti fázissal, de jellemzően 3-5 nap alatt lecseng.
A legtöbben ősztől tavaszig szenvednek légúti megbetegedésekben, pedig az ilyen betegségeket okozó vírusok nyáron is ott vannak a levegőben. Ennek fő oka, hogy a hideg hónapokban a fűtött szobák páratartalma lecsökken, aminek következtében kiszárad a nyálkahártya, amin könnyebben megtapadnak a kórokozók. Dobozi Tünde kecskeméti háziorvossal beszélgetett a baon.hu arról, hogy mit tehetünk a nátha és az influenza megelőzése érdekében, és mire ügyeljünk akkor, ha elkaptuk valamelyik betegséget.
– Az influenzát és a náthát sokan összekeverik és elbagatellizálják, pedig mindkettővel szükséges foglalkozni. Mind a náthát, mind az influenzát vírus okozza, de fontos, mondhatni életbe vágó különbségek vannak a két betegségtípus között. A nátha kevésbé drasztikus lefolyású betegség, mint az influenza, hosszabb kezdeti fázissal, amikor a beteg napokig csak azt érzi, hogy bujkál benne valami, de jellemzően három-öt nap alatt lecseng – mondta Dobozi Tünde kecskeméti háziorvos.
Az influenza szintén vírusos eredetű megbetegedés, sokkal intenzívebb lefolyással. Már a betegség kezdetekor magas láz, fejfájás, köhögés, izom- és ízületi fájdalom jelentkezik. Az influenza az idősekre, a dohányosokra, az immunhiányos tumoros betegekre és az asztmatikus betegségben szenvedőkre veszélyes leginkább. – A náthával ellentétben az influenzának lehetnek szövődményei, amelyek veszélyesebbek, mint a betegség maga. Leggyakoribb szövődménye az orrmelléküreg-gyulladás, tüdőgyulladás, utóbbi miatt nagyon sokan kórházba kerülnek, s így is jelentős a halálozási arány – mutatott rá Dobozi Tünde az influenza és a nátha közti lényegi különbségekre.
A vírusos betegségekre nincs gyógyszer, azok maguktól lecsengenek, csak a tüneteket lehet enyhíteni, azonban a szövődmények antibiotikummal kezelhetők és szükséges is kezelni azokat. Mindkét betegség megelőzése érdekében ajánlott sok folyadék fogyasztása, napi 500–1000 milligramm C-vitamin (nagyobb dózisnak nincs értelme, mert a vizelettel távozik testünkből), a gyümölcsök étrendbe illesztése a bennük található antioxidánsok miatt, valamint probiotikumok vagy probiotikus joghurtok fogyasztása, mert ezek erősítik az immunrendszert. Szintén jó immunerősítő a sport, de Dobozi Tünde hangsúlyozta, hogy a túlzásba vitt sport megerőltető a szervezet számára és legyengítheti az immunrendszert.
– Azonban az influenza első számú megelőzési lehetőségeként tartjuk számon a védőoltásokat, melyekből az influenza A, B és a legritkább C változat ellen is létezik vakcina. Az A változat világszerte nagyobb járványokat okoz, a B kisebbeket, míg a C típusú influenza egy-egy egyedi esetben fordul elő. Sajnos azonban a védőoltásokkal kapcsolatban sok tévhit kering a lakosság körében – mondta Dobozi Tünde.
Ilyen közkeletű tévhit, hogy aki influenza elleni védőoltást kap, influenzás lesz. A háziorvos nyomatékosan kijelentette, hogy ez nem lehetséges, mert a vakcina elölt vírusokat tartalmaz. Előfordulhat oltási reakció, ami hőemelkedéssel, rövid ideig tartó gyengeséggel, bőrpírral járhat, de ez az orvos szerint egy-két napon belül megszűnik.
További részletek a cikkben.