Az innovációban bízik a minisztérium

A gazdaság, a hazai vállalatok fejlődésének és jövőképének kulcseleme az innováció. Bár az európai uniós átlagtól elmaradunk, mégsem állunk rosszul, és a felhasználható források nagysága is emelkedik. A Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette a 2020-ig tartó kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiát, amely az ország számára elérendő célkitűzéseket tartalmazza – írja a Magyar Hírlap – online.

Hazánk európai uniós (EU) szinten a közepes innovációs teljesítményű országok közé sorolható, bár kedvező, hogy térségi összehasonlításban Budapest és vonzáskörzete már ma is európai léptékű tudástermelő régiónak tekinthető. Jelenleg a kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenység alapján a gyógyszeripar, a járműipar és az infokommunikációs szektor tekinthető húzóágazatnak, emellett a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szakemberek erősítik jelentősen a hazai innovációs rendszer teljesítményét. Azonban e területen a hazai vállalatok – elsősorban a mikro-, kis- és közepesek – többségének teljesítménye jócskán elmarad a fejlettebb EU-tagállamok teljesítményétől. Így például nemcsak a felhasználható források tekintetében, de a kutatóhelyek száma és a vállalatok közötti kapcsolatok terén is elmaradunk az európai átlagtól.

Az ország gazdasága közép- és hosszú távon viszont csak akkor tud lépést tartani a versenyben, ha a KFI-tevékenység is meghatározó – húzza alá a lap, amely arról is ír, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban bocsátotta társadalmi vitára a 2020-ig tartó időszakot magában foglaló Nemzeti kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia tervezetét, amelyben a kormány célként fogalmazza meg, hogy az évtized végére a KFI-ráfordítások a jelenlegi 1,2%-ról a nemzeti össztermék (GDP) 1,8-ra növekedjenek. Ezzel gyakorlatilag megközelítenénk az 1,9%-os mostani EU-s átlagot. Más kérdés – teszi hozzá a lap -, hogy a brüsszeli döntéshozók szerint az EU 27 tagállamában az átlagos ráfordítási szintet három százalékra szükséges emelni 2020-ra. Ezzel Európa már versenyképes lehetne az Egyesült Államokkal és Japánnal, ahol jelenleg 2,7, illetve 3,4%-os a GDP-arányos innovációs ráfordítás.

A tervezet a jelenlegi KFI-kapacitások nagymértékű bővítését is célként fogalmazza meg, emellett olyan környezet megteremtését támogatja, amelyben a kutatás-fejlesztésben érdekelt közintézmények, vállalkozások egyaránt fejlődni és növekedni tudnak – emeli ki a lap, amely megírja azt is, Magyarországon 2020-ra harminc jelentős kutatási és technológiai műhely lépne be a világelitbe, harminc új globális KFI-központ telepedne nálunk le, emellett szintén harminc hazai középvállalat jelenne meg a régióban, és a kutatási eredményekre támaszkodva háromszáz, gyors növekedésre képes – úgynevezett „gazella" – kisvállalat lépne ki a nemzetközi piacra.

A vállalati innováció esetében viszont 2008 óta megfigyelhető egy pozitív tendencia: mégpedig, hogy az országos szintű, lassan növekvő KFI-ráfordításokon belül a vállalati források aránya gyorsan növekszik, és ma már meghaladja az állami források mértékét. Az EU-n belül az innováció élvonalába tartozó országokban, az Egyesült Államokban és Japánban is a vállalatok adják a beruházások nagyobb hányadát, hiszen ez versenyképességük növeléséhez alapvető érdekük. Az állam itt csak korlátozottan léphet be a vállalkozások helyére, hiszen előbbi alapvető feladata a keretfeltételek biztosítása – emeli ki a lap.

Ezeknek a keretfeltételeknek az egyik pontja a tervezet szerint, hogy az állami finanszírozásnak stabilnak kell lennie, mivel a költségvetés egyre korlátozottabb mértékben tud a KFI-re forrást nyújtani. Ezzel együtt az állam meg tudja teremteni a kiszámítható jogszabályi környezetet, csökkenteni tudja az adminisztrációs terheket, különösen a kezdő és innovatív vállalkozások esetében.
A teljes cikk a Magyar Hírlap – online oldalán olvsható!