Az orosz koronavírus elleni védőoltás gyorsaságának titka

Oroszország a világon elsőként regisztrálta a moszkvai Gamaleja Intézet által fejlesztett Szputnyik V névre keresztelt COVID-19 vakcinát. A Sputnik lap megkérdezte Petrosz Arkumanisz görög orvost arról, pontosan hogyan sikerülhetett ennyire rövid idő alatt megalkotni a készítményt . írja a liner.hu.

Augusztus elején az orosz kormány bejelentette, hogy elkészült a világ első koronavírus-vakcinája, majd azonnal el is kezdték alkalmazását az országban. Az ügy ováció és üdvrivalgás helyett komoly negatív nemzetközi visszhangot váltott ki – az amerikaiak és a németek is élesen kritizálták Moszkvát, mert szerintük veszélyes “orosz rulettet” játszanak, hiszen a klinikai tesztek harmadik fázisának teljes mellőzése nélkül kezdték el beadni az ellenszérumot a lakosságnak.

Felmerülhet mindenkiben a jogos kérdés: vajon hogyan voltak az oroszok ennyire gyorsan kifejleszteni egy vakcinát, megelőzve ezzel a legpatinásabb, legtöbb szakértelemmel rendelkező gyógyszeripari vállalatokat is?  Petrosz Arkumanisz elmondta, a kutatók az orosz védőoltás esetében a régebbről ismert SARS és MERS koronavírusok elleni vakcinákat vették alapul, amelyeket a mai napig nem tudtak befejezni. “A tudósok arra a technológiára építhettek, amit ezen már tanulmányozott vírusok ellen hoztak létre a kísérleti fázisok első két részében – mindez könnyedén megmagyarázhatja azt, hogy miért is lehettek ennyire gyorsak.”

A görög szakember szerint az orosz vakcina titkának nyitja az adenovírusban keresendő. “Az adenovírus egy gyakori kórokozó, ami az egyszerű megfázást okozza. Úgy képzelték el, hogy ebben a vírusban található egy élettelen rész, amelyre rátapadhatott a Sars-CoV-2 fertőző részecskéje, ezáltal a szervezet antitesteket képes termelni. Ez hasonló a nyugaton használt módszerekhez, viszont az oroszok két eltérő adenovírus-törzset vontak be a kutatásokba.”

Arkumaniszt hozzátette, két olyan adenovírusra esett a választásuk, amelyek különböző régiókból származnak, az egyikükről pedig kiderült, hogy ismeretlen az emberi szervezet számára, ezért immunreakciót váltottak ki – ez jelentheti a fő differenciát a brit, a kínai vagy éppen az amerikai vakcinaaspiránsok és az Szputnyik V között. “A kínaiak az adenovírust hordozóként használták fel, míg a britek csimpánzokból kivont adenovírusokat alkalmaztak. A görög kormány reméli, hogy az utóbbi biztonságos lesz, mivel vásárolni szeretnének belőle, a hivatalos tesztelések azonban még hátravannak.”

Arkumanisz korántsem gondolja úgy, hogy el kéne határolódni a Gamaleja készítményétől, ugyanis a történelem során már rengetegszer bizonyították, hogy halálos kimenetelű fertőzések ellen képesek effektív megoldásokat találni.

További részletek a cikkben.