Itt nem tolják félre egymást a hálapénz vagy a versengés miatt, mondja a Németországban élő magyar orvos.
Az egészségügyi dolgozók elvándorlása nagy fenyegetést jelent az országra. Az egészségügy esetében nem lehet egy démonizált ellenséget a kirakatba tenni, mert valójában kormányzati ciklusokon átívelő folyamatról van szó, amelynek eddig senki és semmi nem állt az útjába. Nem egy gonosz terv látszik megvalósulni azzal, hogy a magyar egészségügyben dolgozók inkább külföldre mennek a jobb megélhetés reményében, hanem inkább egy tervszerű megoldás hiányának a következménye a vészhelyzettel fenyegető elvándorlás - írja az alfahir.hu.
„Mintha egy másik világba cseppentünk volna" – jellemezte az Alfahír megkeresésére mostani életüket egy magyar orvos, aki egész családjával Németországba költözött, és ott vállalt munkát.
Negyedik gyermekük után döntöttek úgy, hogy elhagyják az országot. „2012-ben, amikor a GYED lejárata közelgett, már nagyon aggódtam, mivel az előző munkahelyemen felmondtak, és kilátásban sem volt semmi" – mesélte Szilvia (nevét a cikkben megváltoztattuk). Normál orvosi munkát napi 8-10 órában, ügyelettel kiegészülve nem tudott volna vállalni négy gyermek mellett. Így kapva kapott a lehetőségen, amikor ismerősön keresztül egy háziorvosi praxisban állást kínáltak neki Németországban.
...
Egy kezdő kórházi orvos, szakvizsga nélkül havonta 3500-4000 eurót kaphat Németországban, de szakorvosként 6000-8000 eurót is lehet keresni, vállalkozóként pedig ennél is sokkal többet. „Nagyon örültem a 4000 eurós bruttónak főállásban. A német nyelvet nagyon törtem, ennek ellenére mindenhol nagyon szívélyesek és készségesek voltak az ügyintézésnél" – mesélte további pozitív tapasztalatait Szilvia. Ma már egy üzemorvosi cégnél heti három napot dolgozik bruttó 3900 euróért, így marad ideje a családra is. Ebből az összegből 2800 eurót (átszámítva 870 ezer forint körül) kap készhez a négy gyerek után járó adókedvezmény miatt.
„A munkám szinte hobbi a magyarországi viszonyokra visszatekintve, nem megerőltető" - mondta Szilvia. Napi 15-20 vizsgálatot végeznek, adminisztrálnia nem kell, mert arra külön személyzet van. Nővéri munkát szintén nem kell végeznie. „Együtt dolgozunk, mindenkinek egy közös célja van, hogy normálisan elvégezzük a ránk bízott munkát. Nincs versengés, irigykedés, furkálódás. Közösen ebédelünk - mivel be tudjuk tartani az ebédszünetet – kedélyesen csevegünk, nem az anyagi problémákról jajveszékelünk."
Szilvia szerint az igazi nagy különbség nem is a pénzben rejlik, hanem abban, ahogy viszonyulnak hozzájuk. Az orvosokat megbecsülik, embernek nézik őket, a fiatal kollégákat segítik, nem tolják félre a hálapénz és az előrelépési versengések miatt. Ott fel sem merül a hálapénz, mivel nincs szükség rá. „Az orvosnak itt méltósága és megbecsültsége van" - szögezte le Szilvia.
...
Dr. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara Országos Felügyelő Bizottságának elnöke, miután aláírásával támogatta a béruniót céltó európai polgári kezdeményezést, elmondta: az elvándorlás egyik fő oka a hazai egészségügyi dolgozók túlterheltsége, a béremelés pedig elengedhetetlen az ágazatban. Hozzátette: a fiatal orvosokat – akiknek az 50 százaléka a kivándorlást fontolgatja – itthon maradásra kellene ösztönözni, ennek több esélyét látja, mint a külföldre mentek hazacsábításának. Szerinte ugyanis a már kint élő és dolgozó orvosokat jobb feltételekkel is nehezen lehetne hazacsábítani, mivel sokan ott alapítottak családot, gyermekeik ott kezdtek el iskolába járni, ott szocializálódtak, esetleg már nem is beszélik a magyar nyelvet.
További részletek a weboldalon.