• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az orvosok sem kapnak elég információt

Lapszemle 2021.01.13 Forrás: pestihirlap.hu
Az orvosok sem kapnak elég információt

Oltási terv híján nem tudják, hogy mi az, ami központilag valósul meg, és mi az, amit a kórházaknak kell hozzáadni a szervezéshez.

Alapvető probléma a koronavírus-járvány kezdete óta, hogy nem mindig egyértelműek a kormány által közölt információk a járvány terjedéséről, az egészségügy helyzetéről. Azt hihetnénk, szakmai berkekben jobb a helyzet, azonban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) sem elégedett a tájékoztatással. A kommunikáció fontosságát hangsúlyozta dr. Nagy Marcell, a MOK titkára is, akivel a pestihirlap.hu készített interjút. 

Kezdjük azzal, ami talán most legjobban foglalkoztatja az embereket: mi a kamara véleménye az oltási tervről?

Nem tudunk olyan dologról nyilatkozni, amit nem ismerünk. Persze van egy nemzetközileg elfogadott oltási sorrend, amivel mi szakmailag egyet is értünk. Ahhoz viszont, hogy beoltsanak valakit, sok logisztikai és szervezési feladatot is el kell végezni. Jelenleg van valamennyi oltóanyag az országban, ami több tízezer egészségügyi dolgozó beoltására elegendő. Tudjuk, hogy hol vannak az országban oltópontok, és hogy hol, milyen telefonszámon lehet oltásra regisztrálni. Sok olyan visszajelzést kaptunk, hogy gyakran nem lehet elérni ezeket a számokat, nem kapnak választ az oltatni kívánó egészségügyi dolgozók. Olyan is megesett, hogy egy kijelölt oltóközpont még nem kapott oltóanyagot.

Tehát logisztikai probléma állhat a háttérben?

Olyan kórházakban vannak kijelölve az oltóközpontok, amelyek infrastruktúrája erre megfelelő, például van nagyobb tér, ahol ki lehet alakítani egy szeparált részt az oltásra, és jól megközelíthető. Csakhogy diszpécserszolgálatot, esetleg több dedikált telefonvonalat mindehhez központilag nem biztosítottak. Így fordulhat elő, hogy az egyik kórház jól meg tudta szervezni az oltást, mert volt rá kapacitása, volt rá embere, valahol viszont ez nem sikerült annyira gördülékenyen. Nem tudjuk, hogy mi az, ami központilag valósul meg, és mi az, amit a kórházaknak kell hozzáadni a szervezéshez.

Ezek szerint több tényező is akadályozza, hogy meg lehessen mondani, mikor lesz elegendő ember beoltva.

Reméljük, hogy minél hamarabb lesz annyi oltóanyag, hogy meg lehessen kezdeni a tömeges oltást az országban. A miniszterelnök azt mondta, hogy azokon a helyszíneken lehetne oltópontokat létrehozni, ahova szavazni szoktak elmenni az emberek. Ugyanakkor az oltás előtt ki kell kérdezni, meg kell vizsgálni a pácienst, ehhez kell orvos, kell asszisztens. Ha valóban tízezer oltópont lenne (amennyi szavazóhely), akkor ez húsz, harminc, negyvenezer egészségügyi dolgozót jelent. Ki végezné akkor az egyéb ellátást? Honnan lehet elvonni ekkora egészségügyi személyzetet? Mivel nem ismerjük a részleteket, a kamara levélben fordult az országos tiszti főorvoshoz, kérve az oltási terv publikálását.