• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Az orvosokra itthon van nagy szükség

Lapszemle Forrás: Magyar Hírlap Online

Sok kórház feladatköre rendeződhet át, ami mindenképpen előnyös, hiszen így csökkenthet az egészségügy széttagoltsága.

Az egészségügyben zajló struktúraváltás, és annak első lépcsőfokaként a kórházak állami átvétele az Egyesített Szent István és Szent László Kórházat is érinti, melynek élére Vályi-Nagy Istvánt nevezték ki. A főigazgató leginkább az intézmény Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályára büszke, egyébként pedig pozitív változásokat remél a kórházak egy kézbe összpontosításától – írja a magyarhirlap.hu portálja, amely rövid interjút közölt Vályi-Nagy Istvánnal.

Mitől egyedülálló az intézmény?
– Tulajdonképpen három, a Szent István, a Szent László és a Merényi Gusztáv kórházak tartoznak hozzánk, illetve egy rendelőintézet. A több mint százéves ingatlanok, néhány kivételtől eltekintve, rendkívül amortizálódtak az idők során. A maga idején korszerűnek számító pavilonrendszer mára elavult, sajnos a minőségi betegellátást is akadályozó mértékben. Az ebből fakadó szerkezeti problémákkal együtt kell élni, mivel számottevő fejlesztés egyikben sem történt, kivéve a Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályt.

Annak ellenére, hogy az intézményeket 2007-ben egyesítették, még mindig viszonylag szeparáltan működnek, tehát főigazgatóként az egyik legfontosabb feladatom lesz a szakmai és gazdasági működés szinkronizálása. Ennek persze vannak akadályai, például az egységek közötti számítógépes rendszer hiánya. Egyébiránt kórházunkban számos, területi központként működő szakprofil működik, melyek közül a teljesség igénye nélkül a fertőző betegségek, a HIV/AIDS, a klinikai onkológia, az égés sebészet és plasztika, valamint a speciális laboratóriumi diagnosztika területeit mondanám kiemelkedőnek.

A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet átvette a kórházak fenntartói szerepét, tehát új irányt vett az egészségügy. Mit gondol erről?
– Mindenképpen előnyösnek tartom, mivel így megszűnhet a széttagoltság. Ezért hosszabb távon racionálisabb, magasabb színvonalú, takarékosabb és a betegek számára jobban hozzáférhető ellátórendszer felé mozdulhatunk el. A szakállamtitkárság, a kórházszövetség és a szakma képviselőinek nagy része is egyetért abban, hogy szükség van a nagy mennyiségű fekvőbeteg-ellátó intézmény funkcionális átalakítására. A megfelelő szerep meghatározása nagyban segíteni fogja a gyógyítás szintjeihez rendelt feladatok és betegutak optimális meghatározását.

Nemrég zajlott a technikai egyeztetés a kötelező nyugdíjazásról Szócska Miklós egészségügyi államtitkár és az egyes intézményvezetők között. Történt valamilyen előrelépés?
– Az államtitkárság számára is nyilvánvaló, hogy – függetlenül a kollégák életkorától – a rendszerben túl kevés szakember dolgozik, és a jelenlegi szerkezeti körülmények között az állami fenntartású kórházak munkatársainak létszámát nem lehet érdemben csökkenteni. Nyugat-Európában például fajlagosan sokkal többen dolgoznak a kórházakban, mint Magyarországon, éppen ezért itthon mindenkire szükség van. A teljes cikk a magyarhirlap.hu portálján olvasható!