Az orvostudomány rákapott az LSD-re

A legújabb képalkotó eszközökkel sosem látott mennyiségű és minőségű adatot szereztek arról, hogy mit tesz az agyunkkal az egyik legerősebb drog, amit valaha felfedeztek. Szerencse, hogy sikerült a klinikai vizsgálathoz húsz önkéntest találni, akik a tudomány nevében vállalkoztak a feladatra – írja a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóiratban megjelentek nyomán az index.hu portálja.

A legmodernebb orvosi képalkotó berendezésekkel sikerült megvizsgálni, hogy mi történik az emberi aggyal LSD hatása alatt. Az új eredmények példátlan részletességű betekintést nyújt a szer hatásmechanizmusába; ami ebben igazán érdekes, hogy ennek alapján az agy működését is jobban megérthetjük. A pszichedelikus szerek történetében ez legalább akkora áttörés, mint a részecskefizikában a Higgs-bozon felfedezése volt.

Az injekció formájában beadott LSD a változások egész hullámát indította el az agyban: Az egyes agyterületek aktivitása és a köztük lévő kapcsolódások is megváltoztak. A szerrel foglalkozó kutatók eddig nem értették, mi lehet a tudományos magyarázat a fogyasztók által emlegetett érzéseknek – a világgal való eggyé válás, az én-tudat elvesztése, vizuális hallucinációk –, de a mostani eredmények új, tudományosan is megalapozott elméletekhez vezethetnek.

A vizsgálatok szerint az LSD által kiváltott érzékcsalódásokat és látomásokat az okozza, hogy az agy a szükségesnél több régióból gyűjti be a szükséges információt. Ha LSD hatása alatt ránézünk valamire, nemcsak a vizuális kéreg (a látásért felelős agyterület) aktiválódik, hanem más agyi régiók is. Ez megmagyarázhatja, hogy a szerhasználók körében miért olyan gyakori a szinesztézia élménye, amikor az egyik érzéki benyomáshoz önkéntelenül egy másik társul. Ilyenkor nemcsak az olyan költői fogalmak silányulnak egyszerű melléknévvé, mint a lágy meleg vagy a fehér csönd, hanem színeket hallhatunk és hangokat láthatunk.