Még javasasszony nagymamájától tanulta mindazt, amit a természet kincseiről tudni lehet.
Hetven-nyolcvan évvel ezelőtt az öngyógyítás kultúránk, hétköznapjaink szerves része volt; az asszonyok tudták, milyen teát főzzenek, ha a gyerek köhögött, vagy ha az embert gyomorsavbántalmak kínozták. Már egy aprócska lányka is felsorolta, hogy az alapgyógynövények milyen panaszok enyhítésére valók, hiszen édesanyja vagy a nagymamája megosztotta vele a tudást. Már csak alig néhány olyan szaktekintély él hazánkban, mint Szabó György, a bükki füvesember, aki átadhatja a sok-sok tapasztalatot – írja a Délmagyarország Napilap cikke nyomán a delmagyar.hu portálja.
A 21. századi ember mintha újra „felkeresné" a természetet. Manapság ismét tanítják az egyetemeken a népi gyógyászatot. A 85 éves Gyuri bácsit is mindig szeretettel várják például a Pécsi Tudományegyetem orvosképző karán, ahol beszél tudományáról. Országszerte telt házas előadásokat tart, ahol kíváncsi fülekre talál. Nemrégiben pedig újabb megtiszteltetés érte, a magyar népi gyógyászat Magyar Örökség díját vehette át. Ezzel együtt a magyar népi gyógyászatot a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumának részévé nyilvánították.