Az új szegedi lézerlaboratórium az életkörülmények javulását szolgálja

Felavatták hétfőn a Krausz Ferenc vezette Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ (Center for Molecular Fingerprinting – CMF) új lézerlaboratóriumát Szegeden. A Nobel-díjas fizikus az InfoRádióban beszélt az új intézmény és az általa kitalált módszer várható hasznáról.

Milyen munka zajlik majd a most átadott lézerlaboratóriumban?

Ebben a laboratóriumban fogjuk megmérni, analizálni mindazokat a vérmintákat, amelyeket a Health For Hungary – Egészséges Magyarországért vizsgálatban tízezer önkéntestől gyűjtünk rendszeresen a következő években, és tesszük már évek óta. Eddig 47 ezer vérmintát sikerült összegyűjtenünk, és több mint kétezer jön ehhez hónapról hónapra, és lézeres eljárás segítségével fogjuk ebben a laboratóriumban a vérmintákat analizálni, és megállapítani, hogy a molekuláris összetételükben esetleg beállt-e valamiféle változás, ami kialakulófélben lévő betegséggel lehet kapcsolatban.

Milyen betegségeket lehet így kimutatni a vérből?

Eddig nyolcfajta rákos megbetegedésen teszteltük ezt a módszert, és mind a nyolc esetben sikerült kimutatni azt, hogy alapvetően mérhető jeleket mutat ki, amelyek egyértelműen a rákos elváltozással hozhatók kapcsolatba. Néhány esetben, többek között tüdőrák esetén, már olyan előrehaladott állapotban vagyunk, hogy egyes fokozatait a tüdőrákos megbetegedésnek külön is tudjuk észlelni, és látjuk azt, hogy minél előrehaladottabb a betegség, annál nagyobb elváltozást tudunk mérni ebben az úgynevezett infravörös molekuláris ujjlenyomatban, amit a módszerünk szolgáltat. (...)

Fizikusként kapott Nobel-díjat, sok mindenre használható az attoszekundumos lézerek kifejlesztése. Miért éppen az orvostudomány felé fordult?

Nagyon helyes a megállapítás, hogy a módszer, amellyel foglalkoztunk, és másokkal együttműködésben kifejlesztettünk, a fizika sok területén alkalmazhatók, de a fizikán túlmenően az élettudományok területén is. Hogy miért az orvosi alkalmazások felé fordultunk, az talán részben egy kicsit mindig a véletlen műve is, de persze van ebben tudatosság is: hosszú évtizedeken át folytattam elsősorban alapkutatás kategóriájába tartozó kutatási munkákat, úgy gondoltam, hogy még hátralévő életemben megpróbálkozom valamivel, ami ha sikerül, akkor közvetlenül is szolgálhatja az emberek életkörülményeinek javulását.

Továbbiak a teljes interjúban