Csató Gábor: az új ügyeleti rendszer 10-es skálán 9-re vizsgázott

Másfél évvel ezelőtt kockázatosat lépett a kormány: fokozatosan elkezdték átalakítani az orvosi ellátás első vonalát, az ügyeleti rendszert. Ennek megszervezésével az Országos Mentőszolgálatot bízták meg. Novemberben az ellátott betegek száma már átlépte az egymilliót. Utolsó lépésként egy hónapja a fővárosban is bevezették az új rendszert. Budapesten 15 helyszínen alakítottak ki felnőtt ügyelet és 3 helyen gyermekügyelet, írja a Telex.

„A betegek 95 százaléka olyan problémával keresi meg az ügyeletet, ami legfeljebb mentőtiszti kompetenciát igényel” – nyilatkozta lapunknak Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója. Szerinte az új ügyeleti rendszer 10-es skálán 9-re vizsgázott, eddig Budapesten közel tízezer beteget láttak el. A fővárosban az 1100 háziorvosból eddig 569-en írták alá az új ügyeleti szerződést. Csató azt sajnálja, hogy az elmúlt időszakban politikai témát csináltak egy szakmai kérdésből, és hogy azok kritizálják a rendszert, akik nem is vállaltak ügyeleti munkát az elmúlt 20 évben.

Egy másfél éves időszak utolsó lépéseként Budapesten is átalakították a háziorvosi ügyeleti rendszert. Hogy látják: mennyire sikerült megvalósítani ezt az átalakítást?

Nem túlzás azt kimondani, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb egészségügyi átalakításáról van szó. Óriási előrelépés, hogy a betegek az egész országban ugyanolyan magas színvonalú ellátáshoz férnek hozzá.

Ez valóban így van? Tényleg ugyanolyan színvonalú az ellátás a fővárosban és vidéken is?

Igen. Ez volt a célunk. Az elmúlt években azt láttuk, hogy a kistelepüléseken és a nagyvárosokban nagy volt a különbség, nem mindenhol jutottak a betegek érdemi ügyeleti ellátáshoz, próbáltak utat találni az útvesztőben. Most a 1830-as hívószámmal ugyanaz az egyenes út nyílik meg mindenki előtt.

Már több mint egymillió embert láttak el. Hogyan mérhető az új ügyeleti rendszer teljesítménye?

November 8-án léptük át az egymilliomodik beteget. A Magyar Orvosi Kamara folyamatosan a szemünkre veti, hogy nincsenek indikátoraink. Számukra az a rossz hírünk van, hogy bizony vannak. Egy algoritmus segítségével folyamatosan látjuk, és elemezzük, hogy hol, milyen ellátás zajlik: például a betegek állapotát, az ellátás fajtáját, a beteg útját az ellátó rendszerben. Ez elég részletes adat ahhoz, hogy azt tudjuk mondani, az ellátás térben és időben is jól tervezhető. Ezen kívül egy objektív pontrendszer alapján kontrolláljuk a 1830-as számon rögzített beszélgetéseket. Elemezzük, hogy megfelelő volt-e javasolt vagy elvégzett terápia. Illetve folyamatosan mérjük a betegek szubjektív elégedettségét is.

Ha értékelnie kellene egy 1-10-ig terjedő skálán a teljesítményüket, hányast adna?

Biztosan adnék egy 9-est. Azért nem 10-est, mert minden új rendszer folyamatosan igazodik az igényekhez. Például nyáron a Balaton mellett új telephelyeket kellett nyitni, mert sokan költöztek oda a szünetre. De mutasson nekem bárki még egy olyan rendszert, ahol egy év alatt semmilyen változtatásra nem volt szükség. Én nem tudok ilyenről. Ami most van, az biztosan jobb, mint ami korábban volt. Nagyrészt elégedett vagyok.

Ennek ellenére a Magyar Orvosi Kamara azt mondta, hogy az új ügyeleti rendszerben romolhat a betegek biztonsága.

A Magyar Orvosi Kamarával ellentétben nekünk a beteg az első. Nem értem, hogy az eddig működő ügyeleti rendszer hibái miért nem zavarták őket. Korábban sokszor volt olyan, hogy egy ügyeleti ponton dolgozó kolléga azzal hívott fel minket, ma sem jött be az orvos, így ha bármilyen beteg érkezik, a mentőkhöz fogják irányítani. Voltunk olyan vidéki ügyeleti ponton, ahol nem volt éjszaka áram. Fontos szempont az is, hogy a jól működő ügyeleti alapellátással valamennyire tehermentesítsük a mentőket és a sürgősségi osztályokat. Budapesten az új ügyeleti ellátással ez megvalósul.

Ki tudja jelenteni, hogy a rendszer elindulása óta nem maradt beteg ellátatlanul?

Igen, ki tudom jelenteni.

Korábban volt olyan, hogy terheléses támadás érte az 1830-as hívószámot. Azóta történt hasonló?

Szerencsére nem.

Mennyi időt kell várniuk a betegeknek ma a diszpécser jelentkezéséig?

Kevesebb mint másfél percet. A Pest vármegyei indulásnál, a terheléses támadások alatt, ez az első hétvégén megnövekedett, ezért utána bővítettük a kapacitásokat. Ugyanakkor azt itt is hangsúlyozni szeretném, hogy vészhelyzet esetén továbbra is a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni. Mindig kiemeljük, hogy a 1830-as számot akkor célszerű hívni, ha olyan egészségügyi probléma merült fel, ami a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható.

...

Beszéljünk a háziorvosokról. A fővárosban szeptember 20-ig 400-an csatlakoztak az ügyeleti ellátáshoz a nagyjából 1100 háziorvosból. Azóta javult ez az arány?

November 11-ig 569-en csatlakoztak. Országosan 4200-an szerződtek velünk, ez a teljes háziorvosi létszám több mint 80 százaléka. Azt gondolom, hogy a háziorvosok láthatják, a rendszer működőképes, az igényeiket meghallgatjuk, a beosztásukban maximálisan rugalmasak vagyunk. A célunk, hogy működjön a rendszer, úgy osszák be magukat, ahogy nekik jó. Például ha valaki idős és nem szeretne ügyelni, akkor helyettesítéssel el tudja cserélni az ügyeleti napját.

A teljes interjú a Telexen olvasható.