Baj van az alapellátásban

E szerint 300 millió forint többletpénzhez juthatnak az utolsó negyedévben a minőségi munkát végzők, az összeget elkülönítették az idei költségvetésben - jelentette be Székely Tamás egészségügyi miniszter. Mivel a hatályos szabályok szerint a biztosító három hónapos csúszással fizeti ki az elvégzett munkát, a többletpénz először októberben jelenik meg a praxisokban.

Cél a páciensek jobb ellátása, a krónikus betegek gondozása, ennek érdekében minőségellenőrző rendszert dolgoztak ki. Figyelik egyebek mellett a páciensek szűréseken való részvételét, a krónikus betegek utógondozását. Az országos átlagtól való pozitív eltérést pedig többletpénzzel ismeri el az OEP.

A minőségi indikátor rendszerét jónak tartja, annak kidolgozásában részt is vállalt Komáromi Zoltán országos háziorvosi szakfelügyelő főorvos. Ám korábban is megfogalmazta, a minőségi elvárások teljesítéséhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. Ehhez azonban szerinte nem elég az utolsó negyedévre szánt 300 millió forint, legalább egymilliárd kellene.

Az 1750 beteget ellátó praxis háziorvosaként Komáromi Zoltán tapasztalatból mondja: a napi 60 körüli betegforgalom mellett nem elég egy orvos és egy nővér ahhoz, hogy rendszeresen foglalkozzanak a hozzájuk bejelentkezett összes pácienssel. A főorvosnak szerencséje volt egy uniós pályázat megnyerésével, amelynek köszönhetően fölvehetett még egy nővért, aki a krónikus betegekkel törődik, behívja őket ellenőrzése, elküldi az esedékes szűrővizsgálatokra, rajtuk van a szeme. Ám a legtöbb rendelőben nincs többletmunkaerő, hiszen annak bérét - amely a járulékokkal együtt legalább 200 ezer forint - nem lehet kigazdálkodni a havi 500-700 ezer forintos tb-apanázsból. Ugyanis a praxisok egyetlen bevétele ez, ebből kell kifizetni a rezsiköltséget, beszerezni a szükséges forgóeszközöket, fizetni a nővér és az orvos bérét, esetleg a takarítást.

Komáromi úgy számol: ha a 6800 háziorvosi praxis körülbelül fele dolgozna a minőségi indikátorrendszernek megfelelően, úgy egy rendelőre havonta 30 ezer forint körüli többletpénz jutna, s ebből nem fedezhető még egy nővér fizetése. Ezért hiába a jó szakmai kezdeményezés, pénz nélkül nem lehet megerősíteni az alapellátást. Pedig tetemes összeget lehetne megtakarítani azzal, ha itt és nem a drágább kórházi rendszerben látnák el a betegeket.

A szakfelügyelő főorvos attól tart, ha nem változik az alapellátás finanszírozása, közel ezer nyugdíjas korú doktor adhatja föl a praxist. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi években a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb a biztosító, de a betegek elvárása is velük szemben, ez egyrészt jó, ám nagyon fárasztó az orvosoknak. Úgy tűnik, ezt a páciensek egyelőre nem veszik észre, hiszen az évi 50 millió orvos-beteg találkozásból mindössze 50 esetben tettek panaszt. Ám a mainál alaposabb, személyre szabott és a betegekkel folyamatosan törődő munkát ilyen kis személyzettel tartósan nagyon nehéz teljesíteni. Márpedig ha ezer orvos kiesik az alapellátásból, gond lesz az utánpótlásukkal, hiszen a legrövidebb szakképzési idő is 36 hónap - tette hozzá Komáromi Zoltán.