Bajban az egészségügy

Sok évtized alatt a legalsó szintekre süllyesztették Magyarországon az egykor világhírű orvoslás rangját, ezrek fordítanak hátat az országnak. Változtatás híján káosz lesz a betegellátásban - olvasható a figyelo.hu portálon.

Elfogynak a szakemberek a kórházakból, amit a kormány erőfeszítései legfeljebb mérsékelhetnek, a negatív folyamat visszafordítása konszenzust sürget. Így vélekedik a fél évszázados klinikai és vezetői gyakorlatot a háta mögött tudó Perner Ferenc sebészprofesszor annak kapcsán, hogy a Richter Gedeon gyógyszercég országos bizalomkampányt indít a magyar szakemberek, a magyar gyógyszerek megbecsüléséért. „A világ minden táján válságban van az egészségügy, hiszen az életkor megnyúlása és az életminőség javulása költségessé és bonyolulttá tette az ellátást, jelentősen megváltoztatta a tradicionális orvos-beteg viszonyt" - állítja az első hazai vesetranszplantációt végzett klinikus.

Perner Ferenc ugyan hosszabb-rövidebb időre, elsősorban az új sebészeti eljárások elsajátítása érdekében, elszegődött a világ neves klinikáira, de az ott tanultakat aztán idehaza alkalmazta. Az ő története ma már ritkaságszámba megy, a külföldre távozó orvosok ugyanis, még ha a visszatérés szándékával is indulnak, legtöbbjük később maga után viszi a családját, vagy a határon túl alapítja azt meg.

A gyógyítás szervezettségének javításában is lát feladatot Perner Ferenc. „Igazán csak az infarktus- és a stroke- (gutaütés-) ellátás jól szervezett a hazai egészségügyben, az elmúlt években létrehozott sürgősségi kórházi osztályok jelentős részében azonban nincs megfelelő szakembergárda. Lenne javítanivaló a beavatkozások finanszírozásán. A személyzet túlterhelt, nagy a fluktuáció. De lenne mit javítani az emberek egészségtudatán is, hiszen egyáltalán nem olyan természetes, hogy aki „tönkrealkoholizálja a máját, annak járjon a 16 millió forintos májátültetés".

Összetett kórról van szó, de a legsúlyosabb a bizalomvesztés. Sok-sok évtized alatt sikerült a legalsó szintekre süllyeszteni Magyarországon az egykor nagy tisztelettel övezett orvoslás rangját, de akik ezt tették, nem számoltak a bumerángef-fektussal.

„Ma már sok beteg az itthoni orvosok tanácsa ellenére drága pénzen, külföldön keresi a gyógyulást, aztán hazajön meghalni" - mondja a professzor, aki védi a magyar mundér becsületét, bár ő is tisztában van azzal, hogy az orvoslás itthon már nem tartozik a népszerű szakmák közé.

„Bízunk a hazai, megbecsülést érdemlő szakértelemben és annak elfogadtatásában" - mondja Bogsch Erik. A Richter-vezér hozzáteszi: meg kell teremteni a hazai orvoslásba, az itthoni gyógyszerekbe vetett bizalmat, mert mindkét szakma tradicionálisan világhírű volt és az ma is. A vezérigazgató a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnökeként is mondja: „Kötelességünk az orvosok és gyógyszerészek itthon tartása." És fontos lenne a hazánkban gyártott orvosságoknak a jogszabályok tiszteletben tartása melletti preferenciája. A vezérigazgató tisztában van a gazdaság állapotával, de úgy látja, hogy a társadalombiztosító (tb) által időről időre meghirdetett vaklicit során egyre több hazai orvosság kerül le a tb-listáról, mert kiszorítják onnan az olcsó távol-keleti patikaszerek.