Balog Zoltán, az erőforrás

A kormányfő szűk köréhez tartozó református lelkész eddigi politikai pályája csúcsára ért: Orbán Viktor egy csúcsminisztérium vezetését bízta rá. Pedig Balog Zoltán korábban még attól is elzárkózott, hogy egyáltalán parlamenti képviselő legyen - fest portrét az új tárcavezetőről a Népszabadság.

1958-ban született Ózdon. Református környezetben, zárt világban nevelkedett. A gimnázium elvégzése után, a teológia elvégzése előtt belekóstolt kicsit a családon és iskolán kívüli életbe. A diósgyőri gépgyárban egy évig dolgozott betanított esztergályosként: „…fantasztikusan jó társaságba kerültem. Cigányokkal, prostituáltakkal dolgoztam együtt, rajtam kívül mindenki büntetett előéletű volt. Összetartás és szolidaritás jellemezte ezeket az embereket".

A nyolcvanas években református lelkészként teljesített szolgálatot, ösztöndíjasként német városokban tanult. A rendszerváltáskor azért a Fidesznél kötött ki, mert a népi-urbánus megosztottságot tartotta a magyar szellemi élet egyik legnagyobb problémájának: úgy ítélte meg, egyedül ez a párt képes függetleníteni magát ettől az ellentéttől.

Németh Zsoltot – jelenlegi külügyi államtitkárt – gyerekkora óta ismeri, az ő hívására lett a Fidesz parlamenti frakciójának egyház-politikai tanácsadója. Évekig dolgozott annak a Fodor Gábornak a munkatársaként, aki aztán viharos körülmények között az SZDSZ-hez igazolt.

Balog azonban kitartott a Fidesz mellett. 1998-ban, az első Orbán-kormány megalakulásakor a miniszterelnök főtanácsadójaként tűnt fel. Legalább annyira alakította a kormány egyházpolitikáját, mint az egyházi kapcsolatokért tisztsége szerint felelős Semjén Zsolt.
Mindeközben nem csupán főtanácsadója, vallási értelemben lelki vezetője is volt a miniszterelnöknek. „Bennem ez a két szerep összetartozik" – mondta. És egyértelművé tette, hogy nem kíván parlamenti képviselő lenni. Hisz a „tanácsadó általában a háttérben marad, nem vállal politikai felelősséget, a nyilvánosság előtt nem azonosul egyetlen pártirányzattal sem. A parlamenti mandátum viszont pártpolitikai elkötelezettséget jelent, és én nem tartom helyesnek, ha egy lelkész pártszínekben politizál".
Valami megváltozhatott, mert 2006-ban, az ismét elvesztett választást követően a Fidesz országos listájáról bekerült a parlamentbe... A folytatás a teljes cikkben.