• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Banális esetek válhatnak életveszélyessé

Lapszemle Forrás: Népszabadság

Késlekedő mentők: vészhelyzetek, felesleges riasztások, akadályok.

Mi kell ahhoz, hogy a segélyhívástól számított negyedórán belül kiérjen a beteghez a rohamkocsi? Bár eddig minden kormányzat megígérte, hogy fejlesztéseik következtében a mentők 15 percen belül mindenhová oda fognak érni, a gyakorlatban az esetek 78 százalékában sikerül tartani ezt a szintidőt. Ezen a mutatón az ezredforduló óta nem sikerül javítani – olvasható a Népszabadság – online oldalán.

Miközben a feladatok évről évre növekszenek – tavaly több mint egymillió esethez kellett kivonulniuk a mentőknek –, a mentőegységek száma épphogy szinten marad. Az 1980-as években volt a csúcson, akkor 1053 mentőegység volt riasztható, ez a szám napjainkra 743- ra csökkent, a hadra fogható gépkocsiból pedig 300 több mint tízéves.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatója úgy véli, a 15 percen belüli kiérkezés 78 százalékos aránya – a mentésirányítás már megkezdett fejlesztésével és még újabb 22 mentőállomás megépítésével – mintegy 90 %-ra javítható. A szakember hozzátette azt is, nem minden esetben veszélyezteti a beteg életét, ha 15 percnél később érkezik meg a mentő, mert – mint mondja - értelemszerűen a tüdőgyulladás is lehet súlyos, de nem jelent veszélyt a betegnek, ha mondjuk, 30 perc alatt érkezik a segítség. Míg egy szívmegállás esetén a 15 perc is túlságosan sok, hiszen ott négy percen belül be kell avatkozni. Ez utóbbi esetekben sok életet lehetne megmenteni, ha mind több embernek lenne gyakorlata az újraélesztésben.

Sokat rontanak a kiérkezési időarányon a felesleges riasztások – hangsúlyozta Győrfi Pál. Noha képzett emberek fogadják a segélyhívásokat, nehéz megítélni, hogy valóban mentőre vagy adott esetben csak a háziorvosra van szükség. A döntés óriási felelősség, gyakran banálisnak tűnő esetek válhatnak pillanatok alatt végzetessé, máskor meg a laikus bejelentő a valódinál súlyosabbnak ítélhet meg egy helyzetet. A feleslegesen riasztott kocsi viszont kiesik a valódi segítségre szorulók ellátásából.

Cserélik az autókat, modernizálják a bevétési központot, ha a mentősofőrök „akadályai" nem változnak: gyakran hiányzik ugyanis a sarkokról az utcanévtábla, a házakról a számozás. Vagy pontatlan a cím, mert az épületeken belül A, B, C lépcsőház is van. Így hiába értek oda nyolc perc alatt, ha a további tízben az adott lakást keresik.