Bántalmazó szülészetek? – a civilek szerint gyakoribb, mint hinnénk

Hogyan tudták a fizetős szülészetek a fővárosban megelőzni a Szent Margit, a Péterfy vagy a Dél-pesti Centrumkórházat? Miért fizetnek a nők akár másfél millió forintot is a szabad orvos- vagy szülésznő-választásért? Az előző – nézettségi rekordot hozó – Válasz Extrában a szülészek, most a szülő nőket képviselő civilek szempontjából vitatják meg a válaszonline podcastjében a témát Iványi Annával, az Emma Egyesület és Keszler Viktóriával, a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom képviselőjével.

A magánszülészetek ma már olyan jelentős állami intézményeket előznek meg, mint a Péterfy vagy a Dél-pesti Centrumkórház. Miért ennyire fontos a nőknek a magánkórházak által kínált szabad szülészválasztás? 

Keszler Viktória: A hálapénzzel kellett valamit kezdeni, de szerencsésebb lett volna ezt egybekötni egy egységes szülészeti szemlélet megvalósulásával. A nők nem orvosválasztásra, hanem biztonságos ellátásra vágynak, és ez a korábbi rendszerben csak az orvosfogadással tudták biztosítani maguk számára. A magyarázat egyszerű: sokkal jobb a nőknek, ha a fogamzástól a gyermekágy végéig ugyanazokkal a személyekkel találkozhatnak, mintha folyton idegen egészségügyiekhez kerülnek. A nők mozgástere szűkült, a sokszor bántalmazó rendszer viszont megmaradt. 

Bántalmazó rendszerről, szülési erőszakról beszéltek, de remek orvosok, kiváló szülésznők is jelen vannak a magyar egészségügyben. Miért nevezitek bántalmazónak magát a rendszert, ami súlyos és szándékos erőszakot feltételez? 

Iványi Anna: A betegjogok szisztematikus megsértése nagyon gyakori. A tájékoztatáshoz, az emberi méltósághoz a kapcsolattartáshoz való jog nap mint nap sérül. Sokszor fordul elő, hogy a tájékoztatásuk nélkül, vagy kifejezetten a kérésük ellenére végeznek el a nőkön beavatkozásokat.

A kapcsolattartás joga nem sérülhet, hiszen az apa legtöbbször végig a szülő nővel van.

Iványi Anna: Ez tévedés. A nők nagyon gyakran egyedül vajúdnak, és csak a szülésre magára engedik be a hozzátartozót. Több órán keresztül egyedül vannak, és ezt nagyon nehezen viselik. 

Keszler Viktória: Nem azt gondoljuk, hogy minden szakember vadállat. Azért minősítjük bántalmazónak a rendszert, mert sokszor bünteti azt, aki nem ért egyet vele, és ettől nemcsak a nők, de az egészségügyiek is szenvednek. Például előfordult, hogy a korszerű gyakorlatot folytató szülésznő retorzióban részesült, és szülésznői helyett nővéri munkát kellett végeznie, mert támogatta a négykézláb vajúdást, ami most már a szülészeti irányelvekben is benne van. Vagy a haladó szülészorvosok csak éjjel folytathatták azt a gyakorlatot, amit szerettek volna. Amikor nem voltak bent a főnökök. 

Az erőszak és bántalmazás a magyar nyelvben fizikai behatást vagy lelki terrort jelent, ez nem ugyanaz, mint nővéri szerepkörbe áthelyezni egy szülésznőt.

Keszler Viktória: Minden olyan bánásmód, vagy beavatkozás bántalmazónak minősül, amit a nő tudta és beleegyezése nélkül hajtanak végre az anyán vagy a gyerekén. Ez egy nemzetközileg elfogadott szakkifejezés.

Tehát nem hétköznapi értelmében használjuk ezeket a szavakat.

Iványi Anna: A felpofozás, a lekötözés, a leszorítás sem egyedi, ahogy a manipulatív, zsaroló megfogalmazás sem. „Ugye maga sem szeretné, ha meghalna az a gyerek” – gyakran elhangzik ahelyett, hogy elmagyaráznák, miért van szükség egy beavatkozásra. Mindez részben a folyamatos gondozás hiánya miatt alakul így. Ha az megvalósulna, lenne idő a felvilágosításra.

Továbbiak a teljes beszélgetésben