Bármennyire nehéz is, fontos perelni

Hogy fellebbezünk-e? Persze, hogyne tennénk ezt ilyen alapkamatnál?! Akármi van, fellebbezünk, ez nem kérdés! – ezt a választ az egyik nagy biztosító ügyvédje vágta rá arra a kérdésre, amit egy közlekedési baleset sérültjének jogi képviselője tett fel neki az elsőfokú ítélet után a tárgyalóteremből kilépve. Bár az áldozat is ott állt, kicsit sem próbálta véka alá rejteni az általános hozzáállást: nem szeretnek fizetni, húzzák az ügyeket, amíg csak tudják - írta az mno.hu a kártérítési perekről szóló riportjában.

– Nagyon megterhelő, hogy a balesetek elszenvedőinek még évekkel az eset után is azt kell bizonygatniuk: sérülésük, veszteségük valós, mértéke igenis súlyos. Abban ugyanis, hogy áldozatok, senki sem kételkedik, viszont onnantól kezdve, hogy szenvedésüket forintosítani kell, előkerülnek a kételyek. Ekkor a biztosítók vizsgálódni és variálni kezdenek, húzzák az időt, hogy fizetni minél később kelljen – ezt már Komóczi Mihály klinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértő mondja. Rögtön hozzá is teszi, hogy munkája során már egészen felháborító eseteket is látott. – Amit a biztosítók ügyvédjei megengednek maguknak, az sokszor túllép minden etikai határon. Találkoztam például olyan orvosi műhiba miatt indított kártérítési perrel, amely amiatt folyt, mert a beteg gyomrába belevarrták belülről a kéztörlőt. Itt az áldozatnak gyakorlatilag azt kellett bizonygatnia: a törlőt nem ő varrta a gyomrába. Ez hihetetlenül hangzik, pedig valós, bizarrabbnál bizarrabb helyzetekkel szembesülünk – emeli ki a szakértő.

– A legnagyobb probléma az, hogy Magyarországon a biztosítási díjak, így a kötelező felelősségbiztosítások díja is viszonylag alacsony, ugyanakkor a baleseteknél normális összeg járna a károsultaknak. Nincs meg tehát a kellő pénzügyi alapja annak, hogy a komolyabb balesetek után jogosan járó sérelemdíjakat a biztosítók kifizessék az áldozatoknak vagy a hozzátartozóknak – mondja Németh Zoltán László ügyvéd. Hozzáteszi, hogy az összegeket a társaságok igyekeznek a lehető legalacsonyabban tartani, ezt a gyakorlatot pedig valamilyen szinten a bíróság is igyekszik követni. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy itthon nem lehet akkora biztosítási összegeket megítélni, mint amekkora valójában járna. Emiatt kezdődik az a jogi hercehurca, amelyben a biztosítók gyakran már magát a jogalapot is vitatják. A teljes cikk, sok esettel